A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XVIII. századtól a XX. század elejéig

alakult alkalmi vegyes vagy egynemű kórus énekelt a nagymisén. Ezek úttörő szervezője Pintér Miklós kántor volt.

49 Érdekes, hogy a XVLLT-XLX. század írásos dokumentumaiban nincs nyoma annak, hogy Szent Istvánkor körmenetet tartottak. Ugyanakkor pedig a Hturgikus élettel kapcsolatos utasításaiban Lonovics József ezt 1835-ben kifejezetten említette. A püspök, nehogy a tisztelet elhalványuljon, csökkentette az Oltáriszentség kitételeinek a számát, és meghatározta körülhordozásának alkalmait. A szentségkitétel természetesen megmaradt Szent István ünnepén, és még hozzá tette: „processionaliter praeterquam in Ressurrectione Domini, Festő Theophanae ac in Patrocinio Ecclesiae circumgestari indulgemus,"

50 az Úr föltámadásakor, űrnapján és a templom védőszentjének ünnepén engedélyezzük az Oltáriszentség körbevitelét.

51 A későbbi összeállítások részletekre kiterjedő alapossággal veszik számba az Egyház által általánosan engedélyezett, a már régóta szokásban lévő vagy püspöki jóváhagyással tartott körmeneteket. A makói plébánián volt processzió 1. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 2. virágvasárnapon, 3. nagypénteken a plébániatemplomból a Kálvária-kápolnához és az ottani szertartások végeztével vissza, 4. húsvétkor föltámadási körmenet a templom és a plébánia körüli téren, 5. Szent Márk ünnepén búzászenteléskor a Kálváriához, 7-9. keresztjáró napokon első napon a püspöki kápolnához, másodikon a Nepomuki Szent János-kápolnához, a harmadik napon a Kálvária-kápolnához, 10. előbb Nepomuki Szent János vigiliáján, majd nyolcadába eső vasárnap a plébániatemplomból a Szent János-kápolnához majd az ájtatosságok után onnan vissza és 11. úrnapján a téren. A fönti napok között Szent István király ünnepét sem Lonovics püspök 1835-ben, sem Csajághy Sándor

52 1859-ben, sem Kun apát 1891 körül nem említi. Az nem világos, hogy Lonovics püspök idézett engedélye élő szokásra vonatkozik-e, vagy csak általánosságban szól. Ugyanakkor a Maros 1885-ös beszámolója mutatja, hogy a Szent István napi körmenet szokásban lévő aktus, midőn arról írt, hogy Kun László főesperes-plébános által bemutatott mise után „a körmenet" tartatott meg.

53 A szentmisét legtöbbször az időszerinti plébános mutatta be. Az ünnepen azonban nem egyszer volt vendégszónok, aki a szentbeszédet mondta.

54 Közülük 49 „Uri nők s férfiakból álló vegyes énekkar adott elő preczizen gyönyörű egyházi énekeket." MAROS 1896. augusztus 20. „A mise alatt az uri nőkből alakult énekkar énekelt gyönyörű alkalmi egyházi énekeket." MAROS 1897. augusztus 22. Pintér Miklós kántor sikeres szerepléséről és az úrinők kórusának énekéről beszámolt a Maros 1901-ben is. MAROS 1901. augusztus 22. A Makói Hirlap 1896-ban ezt írta: „Délelőtt Henny Sebestyén prépost plébános fényes misét pontifikált. A misén az énekkar jelenleg is, általános feltűnés és elismerés között működött." Majd tudósított a kantomé által szervezett, jól sikerült István napi mulatságról. MAKÓI HIRLAP 1896. augusztus 23. 50 CAN. VIS. 1835. A jegyzőkönyvhöz fűzött püspöki megjegyzések 1. pontja. 51 LAKATOS P.-ORBÁN 1.1.124. 52 Csajághy Sándor 1851 és 1860 között volt csanádi püspök. 1859-ben végzett egyházlátogatást a makói plébánián. Az erről készült jegyzőkönyv számol be a szertatások rendjéről. CAN VIS. 1859. 53 MAROS 1885. augusztus 23. 54 Évekre menő pontossággal a meghívottak személyét meghatározni nem lehet. 1865-ből maradt meg egy levélváltásunk, melyben az akkori plébános Nagy Károly csanádpalotai segéd-