A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

alól. Ennek behajtása nem volt zökkenőmentes. Ennél is nagyobb problémát jelentett a Makó-újvároson megindult új református templom építési költségeinek fedezésére kivetett adó beszedése.

131 Először is Bárányi Antal és Kelemen János, a gyülekezet két vezetője 1877 március-áprilisában kérte „az új templom építési költségek fizetése alól" való felmentésüket. A presbitérium április 8-i ülésén a vallás és közoktatási minisztérium 563/1875-ös rendeletére hivatkozva, mely kimondta, hogy „a nazarénusok előbbi felekezet terheinek hordozásától sem menthetők föl," egyben intve őket a felsőbb hatalom iránti köteles tiszteletre, a kérést elutasította.

132 A presbitérium ezután az adófizetésre kötelezett nazarénusok névsorát összeíratta, és júliusban egy bizonyos Papp Antalt bízott meg 5 Ft díjazással, hogy szólítsa föl őket a tartozásaik rendezésére.

133 Az ügyet intéző Görbe Sándor gondnok december 16-án jelentette, hogy az összeírás megtörtént, e szerint a nazarénusokra eső adó összege: 530 Ft és 33 krajcár, de azt is hozzá tette hogy „a fizetést az összeírásban foglalt nazarénusuk mind megtagadták. "

134 Ezután Görbe János 1877 december 21-én a városhoz fordult. Panaszolta, hogy ugyan a felekezet tagjai főként az ő iskoláikba járatják gyermekeiket, „mindennek daczára egyházi adójukat többszöri felszóllításra is nagynehezen, a reájuk kivetett Újtemplom költséget pedig egyáltalán nem akarják fizetni. "

135 Leveléhez névsort is mellékelt. A polgármester a levél kézhezvétele után azonnal intézkedett. A gond azonban nem oldódott meg, hisz a következő évben újabb panaszos levelet kapott a város. Az ügy intézésével megbízott Oláh László tanácsos megintette a nem fizetőket, de 1878. augusztus 6-án kelt jelentésében ezt írta: „végrehajtást intézni az egyesek ellen jogosítva nem érzem magam, miért is a kimutatást további eljárás végett hivatalos tisztelettel vissza terjesztem."

136 Posonyi polgármester a listát ismételten elküldve augusztus 15-én határozottan utasította a tanácsost, vegye föl a kapcsolatot a református egyházzal, és intézkedjen a behajtások felől. A református egyház hívei közül is sokan voltak hasonló mulasztásban. A nazarénusok részéről azonban a nemfizetésben tudatos ellenállást kell látnunk. Végül is az ún. „újtemplom adó" alól nem sikerült fölmentést kapniuk. A gyülekezet létszáma, ha nem is nőtt olyan ugrásszerűen, mint az 1860-as évek második felében, de folyamatos gyarapodást mutat. A nazarénus anyakönyvi adatok 1876 és 1895 között a következők.

137 131 A templomot 1876-ban kezdték építeni, és 1882-ben fejezték be. 132 Egyházgyűlési Jegyzőkönyv 1869. évtől 1877. június havig. 109/1877. Mú. Ref. It. 133 Egyházgyűlés jegyzőkönyve 1877 év januártól 1883 év végéig. 203/1877. Mú. Ref. It. 134 Uo. 311/1877. Mú. Ref. It. 135 CsMLT MFLT MVTI 1058/1877. V. 136 Uo. 137 Az adatokat a gyülekezet anyakönyvei alapján állítottuk össze. Az 1895-ös évvel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az a polgári anyakönyvezés megindításáig, azaz október 1-jéig tartalmazzák az anyakönyvi eseményeket.