A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

Az adatokból úgy tűnik, hogy ezek a gyűjtések mindig bőségesen fedezték a kiadásokat, hisz „HmVásárhelyről jött az Svájczi utazástól maradt Pénzből 40 Ft" bevételi bejegyzést olvashatunk az 1884-es évnél. Makó központi szerepe nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a környező gyülekezetek Makón keresztül intézték a különféle segélyakcióikat, hanem abban is, hogy Makó gondoskodott számukra a Szentírások és énekeskönyvek beszerzéséről. A belső életüknek is a meghatározó eleme volt az egymáson való segítség. A tagok a segélyen túl kölcsönöket is kaphattak, amit természetesen törlesztettek. Az anyagi alapok biztosításában az eddigi bevételek mellett nagyban segítette a „malomtársaság." Ott egy egész nazarénus csoport dolgozott, ezért jelenhetett meg az adományok megnevezéseként: a „Gőzmalombeli Testvérek ajánlata." Mégpedig jelentős összeggel: 50 Ft. Kiadásaik hétköznapiak: istállóépítés, kerítésjavítás, faültetés. Viszont megjelennek olyan fizetések, melyeket korábban a gyülekezet tagjai végeztek: temető árkának rendbetétele vagy sírásás. Ezek újabb, bár apró jelei az intézményesülésnek A gyülekezeti lét ismét nehezedett valamelyest. Míg először canonica visitatio jegyzőkönyve a figyelemre se méltatást javasolta, később Szőllősi a belmissziót és példamutatást, most a református egyház újból az állam föllépését sürgette. Miután a református egyház egyetemes konventje ebben az ügyben megkereste a belügyminisztériumot,

128 megérkezett a minisztérium utasítása Makóra is. Ezt Csanád megye alispánja minden érintett féllel közölte. A rendelet kemény hangvételű. A „Nazarénus felekezet rajongó — többnyire tudatlan- küldöttjei az állam érdekei s a társadalom czéljaival ellenkező veszélyes tévtanokat községről községre kóborolva titkos gyülekezetekben s más szabályellenes módon hirdetik és ez által a közrendet zavarják (...) utasítom, hogy a mennyiben azok üzelmei a törvény, valamint fennálló gyülekezési szabályokkal nem egyezők, vagy a közrend zavarát idézik elő: ezek meggátlására. 9 A szigorú rendeletnek Makó nem volt túl sok következménye. Míg másutt a nazarénusoknak, mint a törvény által el nem ismert felekezetnek esetről esetre be kellett jelentenie és engedélyeztetnie istentiszteleti alkalmaikat, addig „mifelénk nem vette igénybe a hatóság a törvényadta ezen jogát. "

130 Az 1895-ös XLIII. törvény ugyanis a bevett, a törvény által elismert vallásfelekezetekkel szemben az el nem ismert felekezetek számára csak a házi istentiszteleteket engedélyezte, a nyilvános istentiszteleteket csak korlátozással. Makón ezt nem vették szigorúan. Ütközési pont maradt az egyházi adó kérdése. Láttuk, a kultuszminisztérium 12548/1868-as és 563/1875-ös utasításai értelmében a gyülekezet tagjai ugyan rendelkeztek bizonyos a megtűrtséget jelentő jogokkal, de nem voltak fölmentve a korábbi felekezetükkel szembeni kötelezettségeik, főleg az egyházi adó fizetése 128 A magyarországi evang. reformált egyház egyetemes konventjének jegyzőkönyve. Budapest 1884. november 17-24-ig. Debrecen, 1884. 64.1. 129 CsMLT MFLT MVTI 793/1885 V. 130 Makói Hírlap 1899. július 13.