A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

zarénusok használták. A mai napig fönnmaradt, és most is a felekezet tulajdonában van. Az önálló közösségi élet következő nélkülözhetetlen föltétele a gyülekezeti ház volt. Mint láttuk, istentiszteletre a hívek előbb Hódmezővásárhelyre jártak át. Ha a városban összegyűltek, azt csak valamely tag házában tehették. Valószínűleg a kezdetetektől -1866-tól biztos adatunk van rá — közösségi alkalmakra Lőkős Józsefek Sóház utcai 220-as számú házukat használták. Ez az igényekhez képest hamar kicsinek bizonyult, és magán jellege miatt nem is felelt meg közösségi célokra. 1868-ban megvásárolták a Sóház utcai ház közelében lévő 135-ös számú telket a rajta lévő parasztházzal együtt. Erről nyilatkozott Szőllősi így: „közköltségen vett magán ház szolgál gyülekezési helyökül. "

109 Mivel nem kerülhetett a felekezet nevére, ezt is Lőkősre íratták. Lőkős, hogy később a „rendezetlenség" miatt nehogy viszály álljon elő, nyilatkozatot tett, a ház nem őt és örököseit, hanem a gyülekezetet illeti.

110 A gyarapodás miatt az hamarosan kicsinek bizonyult. így szükségessé vált egy új gyülekezeti ház építése. Ennek a gondolata egyébként már 1870-ben fölmerült.

111 Ez lett a felekezet legnagyobb szabású vállalkozása. Az ország más vidékein élő szokás szerint, az utca vonalától kissé beljebb, a telek közepére került. Az építésre nem sok adatunk van. A helyi hagyomány azt tartja, hogy „a gyülekezetház építésénél a lelkesedés és áldozatkészség átragadt a nem hívőkre is, jöttek és segítették az építkezést, még lovas kocsival is hordták a téglát és egyéb anyagot. Természetesen a hívek részéről is nagy összefogás nyilvánult meg. "

ll2

A munka 1874-ben már szinte befejeződött. Teljesen kész 1875 elején lett. Február 28-án tartották benne az első „gyülekezetet".

113 A régi parasztházhoz képest immár egy kifejezetten tágas, világos épülettel rendelkezett a gyülekezet. Ami az épületnek — a méretein túl — rangot adott, hogy szilárd anyagból, azaz az égetett téglából készült. Az imaház az akkori Makó egyik jelesebb építményének számított. Olyan nagy múltú felekezet, mint az evangéli109 SZŐLLŐSI 1871. 476.1. 110 „Én alol írott kijelentem és egyszersmind megnyugtatni kívánom hitsorsosi társaságunkat, hogy azon 135 szám alatt telekkönyvileg reám bekebeleztetett Szani Andrástól megvett háza, melyet hitbeli társaságunk beleegyezésével egybegyűlési háznak vettük meg, de saját nevemre írattam a végből, hogy ez években előforduló hitünk üldöztetett. Amelyet én viszont az ellen ezennel kijelentek, hogy hittársainknak ha a telekkönyvben elfogadható a tekintetes törvényszék előtt, mint a Krisztusban hívő társadalomnak minden további felszólítás nélkül is telekkönyvüeg bekebeleztetik. Ha pedig még idő eltelvén hallomásom történne, ezen házat mint hogy sem nekem, sem utódaimnak nem áll birtokukban, így a hitben levő társaim közzül az ő beleegyezésük szerint akár melyik társamra engedem telekkönyveztetni, amelyet előttem felolvasván jóváhagytam és saját kezűleg nevem aláírásával megerősítem. Kelt Makón 1868. máj. 23-ikán. Lőkős József." Tanúként aláírták: „Nagy György Mihály, Bárányi Antal, Gera Pál, Csávás József, Joó János." A dokumentum 1969-ben még megvolt. Azóta elkallódott. OMBÓDI 1.1. 111 Szőllősi írta az egyházmegyéhez intézett 1870. április 10-én kelt levelében „Már Vásárhelyt templomot építettek, Makón ugy látszik hasonlót akarnak." TtREL I. 29. i. 115. 112 OMBÓDI 3. 1. 113 A gyülekezet anyakönyveibe bejegyezve olvashatjuk: „E házban 1875 év Február 28 napján tartottunk Gyülekezetet először." M. Naz. It.