A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

Már 1865-ben annak a nézetüknek adtak hangot, hogy térjenek vissza a szekta tagok az egyház kebelébe, mert a kormány őket „megtűrni nem fogja."

78 A kívánt törvényi rendezés nem az elképzeltek szerint alakult. Előrelépést jelentett Csécsi Miklós makói református lelkész elemzési kísérlete. Először ő próbálta megfejteni a terjedés mélyebb okait.

79 Véleményét az Evangéliumi Protestáns Lap 1875. november 19-i számában fejti k. Megítélése szerint a nazarénusok lényegében „vallási proletariátus". Majd hozzá teszi: „szerintem a nazarénus kérdést nem lehet a vallásszabadság kérdésével egy kalap alá venni. Ez tisztán szociális kérdés. Hazánk jövője ellen vétene a törvényhozás, ha e szektát a többi felekezetekkel tenné párhuzamba. A proletariátustól s az e fajta jelenségektől minden állam iszonyodik. Ellene kell ennek állni, mégha szinte a vallásos rajongás köpenyébe van is burkolva."

80 A tiszteletes kezdeményezése figyelemre méltó, mert — ha nem is tudta megfejtem e kérdés lényegét — de kísérletet tett a mélyebb összefüggések kutatására. Nem igen voltak követői. A Szőllősi által említett kereskedés Zeitler Rudolf vállalkozása. Zeitler Rudolf Nagyszombatban született 1846-ban. Szüleivel költözött ide 1870-ben vagy 71ben. Itt halt meg az édesapja Zeitler Konrád 1874. január 4-én. Rudolf atyafi 25 évesen, a gyülekezet tagjaként vette felségül a 1871. május 25-én a makói nazarénusok akkori vezetőjének, Lőkős Józsefnek 17 éves lányát, Lőkős Rozáliát. Már ekkor a közösség egyik meghatározó alakja lehetett. Felesége halála (1874. július 23.) után újra nősült. Második házastársa a Szegedről Makóra költözött hajadon, eredetileg római katolikus vallású Mészáros Julianna lett 1875. január 4-én.

81 Vállalkozását a semmiből kezdte. 1874-ben egy „alig valamit érő" szatócsbolt volt az egész lisztmalma, melyet akkor nem is egyedül, hanem társaságban alapított. A felekezet számára mindig is fontos volt a munka, így nem csoda, hogy halálakor majd ezt írják róla: „Egy páratlan szorgalmú s szorgalma révén nagy tekintélyűvé lett iparos. " És amit még hozzátettek: szorgalmán kívül hatalmas tényező volt „az a ritka becsületesség, mely Zeitlerben lakott. ^

82 1875-tŐl a gyülekezet anyagi dolgaiba is betekintést kapunk. Az ekkor indított pénztárkönyvük (Bevételi Jegyző Könyv 1875.) adatai már hordozzák azokat a jellemző vonásokat, melyek végig meghatározták a közösség pénzügyeit. 1875 februárjában a „Gyülekezet Kasszája 266 Ft 50 kr" volt. A bevétel egyik forrását a vasárnapi istentisztelet „vasárnapi ajánlata" jelentette, ami általában 4-8 forintot tett ki. Ezenkívül voltak egyéni ajánlatok, leggyakrabban a szegények megsegítésére, ami már a vagyoni viszonytól függően nagyobb összeg is lehetett: 20, 30 sőt 100 Ft is. Általában minden névtelenül történt, de följegyezték „Lőkős atyafi" 14 Ft 70 kr-os fölajánlását. Szintén a pénztárkönyvből tűnik ki, hogy Zeitler Rudolf 1875. április 10-én megadott egy 68 Ft 35 kr-os kölcsönt, ami arra utal, hogy a közösség segítette Zeitler és társai induló vállalkozást. A bizalom megalapozott volt, 78 Egyházi gyűlések jegyzőkönyve 1864. április 24-1869. április 4-ig. 150/1865. Mú. Ref. It. 79 KARDOS-SZIGETI 239.1. 80 SZIGETI 104.1. 81 A gyülekezet anyakönyveinek bejegyzései. M. Naz. It. 82 Makói Független Újság 1912. április 10.