A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

A felekezet tényleges számra nehéz következtetni, csak támpontokat adhatunk. A Maros újság közli az 1870-es népszámlálás adatait. E szerint ekkor 92 nazarénus élt a városban. Az 1872-es népmozgalmi adatok ugyancsak 92 nazarénusról szólnak.

59 Az adat csak a gyülekezetbe már fölvetteket jelöli. Hitelveik miatt nem is tartalmazhatja a gyermekek, a fölvételre várók és a szimpatizánsok számát, így a gyülekezet hatását tekintve messze túl mutathatott ezen a 92-es számon. Ha összevetjük az 1872-ben 425 főt számláló makói evangélikus gyülekezet és a nazarénus közösség anyakönyvi bejegyzéseit, akkor sokban közelítő adatokat kapunk. 1872-ben

60 Evangélikusok Nazarénusok Születések 20 gyermek 16 gyermek Házasságkötések 2 pár 3 pár Halálesetek 11 eset 15 eset Nem állítjuk, hogy a nazarénus és evangélikus népesség szociológiai szempontból azonos jellemző vonásokat mutat. Ha az adatokat mégis elfogadjuk tájékoztató jellegűnek, az evangélikus népesség száma után kijelenthetjük, hogy a makói nazarénus gyülekezet 1872-ben, ha nem is számlált több száz fős tagságot, náluk nem egyszerű automatizmuson alapult a fölvétel, hatása százakra terjedhetett ki. Ezeknek az embereknek döntő többsége református volt. Erről írta Szőllősi Antal tiszteletes: „e felekezet nagy részben egyházunkból ujonczozza követőit."

61 S ha mindehhez hozzá tesszük, hogy a helyi társadalomnak egy összetartó és vallásilag aktív csoportját alkották, tagjaikat nyüván a vallási élet területén tettre készebb, a hit kérdései iránt fogékonyabb emberekből toborozták, érthető, miért volt ennyire heves a református egyház reagálása megjelenésükre és térhódításukra. Egyébként a számokat illetően nem egyértelmű a helyzet. A református egyházlátogatási jegyzőkönyv az 1871/72-es évről ezt írta: „A Nazarénusok ujabban fogynak. Jelentékenyebb nazarénusok a ref. egyházhoz vissza csatlakoztak."

62 1873ról a következőket olvashatjuk: „Nazarénusok vannak, de tudomásom szerént újabban nem szaporodtak."

63 A Maros című helyi újság hasonlóan nyilatkozik: „Makó 1870 óta rendezett tanácsú város, a nazarénusok a városházán tartatnak nyilván, ott pedig az óta ujabb áttérő 1-2 is alig jelentkezett. ^

64 Nem mutat teljesen pontos képet a kormány által 1874-ben elrendelt kötelező számbavétel. E szerint 1874 végén Makón 152 nazarénus élt. Fölnőttek gyermekek és a fölvételre még csak váró ún. „barátok" nélkül. Az adatfölvétel nem túl 58 Lásd a 102. sz. jegyzetet. 59 Maros 1873. január 26. Az adatok megbízhatatlanok. Hisz az 1875-ös összeírás 191 főről tudósít, míg az 1879-ből származó adatok szerint megint csak 92-en voltak, miközben a számuk ekkor folyamatosan növekedett. 60 Az adatokat a Maros 1873. január 26-i számából és a nazarénusok anyakönyveiből vettük. 61 SZŐLLŐSI 1870. 24.1. 62 TtREL 1/29. i. 115 63 Uo. 64 Maros 1874. november 22.