A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MARJANUCZ László: Magyarcsanád vázlatos történeti demográfiája

hónapokban tartották általában a mennyegzőket. A nyári családi ünnepségek ellen hatott egy másik fontos gazdasági tényező, a jövedelem. Ugyanis az aratás utáni munkabér, vagy árbevétel jelentette az egész évi kiadás fő fedezetét. Külön helyi sajátosságként jelentkezett, hogy a csanádi román és szerb gazdák egy-egy lakodalomra komolyan fölkészültek, ami adott esetben akár egyhetes folyamatos előkészületi tevékenységgel párosult. Ehhez jött a lakodalom utáni két-három napos pakolás elrendezés, így összességében tíznapos munkakieséssel számolhatott az, aki dologidőben kívánt gyermeke esküvőjén túllenni. Harmadik fontos népmozgalmi esemény a halálozás. Többek között ennek mértékétől is függött a népesség növekedése. A halandóságot befolyásoló hatások közül sok hosszú időn át kívül állt az emberek ellenőrzésén, azaz tehetetlenek voltak a halállal szemben. Ilyen esetek fordultak elő akkor, ha pestis vagy járvány pusztított a lakosság soraiban, ahogy 1866-ban a kolera megtizedelte Magyarcsanád népességét. Táblázatunk a halálozások időbeli változását tükrözi abszolút számokban.

13 Év Halálozások száma 1828-1837 1113 1838-1847 1029 1848-1857 1102 1858-1867 1331 1868-1877 1229 1878-1887 1061 1888-1897 982 1898-1900 234 Látható, hogy a halálesetek tendenciája lassan csökkenő. Legtöbben az 18581867 közötti dekádban haltak meg, amit a már említett járványos betegség kellőkép indokol. Az utolsó időszakban bejegyzett halálozások egy évre eső átlagából (78) kivetített tízéves előrejelzés (780) hipotetikusan a lassuló trendet erősíti meg. Azaz a század végére javultak az életkörülmények, az emberek hosszabb ideig éltek. A vizsgált kor egészét jellemző átlagos évi halálozási ráta :112, 23 fő. Legtöbben, 233-an 1866-ban haltak meg, amikor Magyarcsanádot kolerajárvány sújtotta. Előtte pár évvel szárazság söpört végig vidékünkön, ami ínséges esztendőkhöz vezetett.

14 A vele párosuló éhínség, a rossz táplálkozás miatt legyengült, lesoványodott emberek tucatjait ragadta el a járványos kór, többet mint az 1831. évben. Mégis a nagyobb népveszteség ellenére az 1870-es népszámlálás 29 fővel nagyobb lakosságszámot mutatott ki (2512), mint a tíz éwel korábbi.

15 Valószínű oka ennek a 60-as évek végén tapasztalt pozitív vándorlási különbözet népesség12 Marjanucz Vazul közlése 13 A népmozgalom főbb adatai. 1980. 74-75. p. 14 Csongrád Megye Évszázadai történelmi Olvasókönyv 2. Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig. Szerk.: GÉCZI Lajos-LABÁDI Lajos-G. TÓTH Ilona. Szeged, 1987.