A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MARJANUCZ László: Magyarcsanád vázlatos történeti demográfiája

akiket szépen lehet járatni, öltöztetni, megfelelő módon iskoláztatni stb. Az ef­fajta gondolkodás káros demográfiai következményeit először szerbek helyzetén lehetett lemérni, akiknek súlya az összlakosságon belül drasztikusan csökkent a XX. század elejére. Igaz, hogy a természetes fogyás mellett belejátszott még az el­vándorlás és a Szerbiába optálás az 1920-as években, ami valóságos érvágásnak számított. 6 A vizsgált időszakon belül legtöbben 1869-ben születtek (192), legkevesebben 1839-ben (93). A két szélsőérték közötti évi átlagos születési szám: 135, 70. így az 1869-es születési csúcs nagyobb eltérést mutat az átlagtól, mint az 1839-es szüle­tési apály. Pontos okát nem tudjuk a magas születési számnak. Lehetett elvüeg tisztán demográfiai oka : az előző évben magasabb volt a házasságkötések száma, vagy a szokásosnál egyszerűen több nő esett teherbe. Nem zárható ki azonban az 1860-as évek második felének jó termése sem mint ok. A korábbi évtizedben épí­tett töltések visszafogták a Maros pusztításait, ami jótékonyan hatott a termelés növekedésére. 7 Mivel nem ismerjük a terményárak alakulását, nem állíthatjuk fel­tétlenül, hogy a jobb terméseredmények vezettek a magas születési számhoz 1869-ben, mert a nagyobb születési arány inkább a magas búzaárakkal mutatott összefüggést, mintsem a több terméssel. 8 Az eladható termékek mennyiségi növe­kedése azonban növelhette a társadalmi jólét kilátásait, és ez tükröződhetett a szülési kedv megnövekedésében is. Ujabb kutatás feladata lehet, hogy a kereszte­lések havonkénti összegzésével megállapítsuk a születések illetve a fogamzások idényfluktuációját. Ugyanis törvényszerűség húzódott meg amögött, hogy mely évszakokra, hónapokra esett a születési minimum illetve maximum. A hullámzást biológiai és természetföldrajzi okok mellet életmódbeli tényezők is erősen befolyá­solták. Már az éves csúcsok mögött is gazdasági okokat feltételeztünk, ugyanígy havonkénti ingadozás is összefügghetett a nehéz fizikai munkák (aratás, hordás, cséplés) idejével vagy az évszaktól függő táplálkozási viszonyokkal (pl. kalóriasze­gény táplálkozás alultápláltságot okozott). Végezetül hivatkozunk az 1866-os kole­rajárványra, melynek mintegy 300 ember esett áldozatul, a lakosság kb. 10%-a . Ez igen komoly népességveszteség, ami pár évvel később épp a kiugró születések által regenerálódott valamelyest. Említettük már a terményárak és a jó termés demográfiai következményeit. A házasságkötések megugrása ugyancsak magyarázható a mezőgazdasági termelés sikerével. Magyarcsanádon a házasságkötések száma 1828 és 1900 között a követ­kezőképp alakult. 9 6 OLTVAI Ferenc: A Csanád vármegyei szerb optánsok ügye. In: Szerbek Magyarországon. Szerk.: Zombori István. Szeged, 1991. 7 PALUGYAI Imre: Békés-Csanád vármegye leírása. Pest, 1855. 8 KOVÁTS Zoltán: i. m. 524-525. p. 9 A népmozgalom főbb adatai. 1980. 68-69. p.

Next

/
Thumbnails
Contents