A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MARJANUCZ László: Magyarcsanád vázlatos történeti demográfiája

akiket szépen lehet járatni, öltöztetni, megfelelő módon iskoláztatni stb. Az effajta gondolkodás káros demográfiai következményeit először szerbek helyzetén lehetett lemérni, akiknek súlya az összlakosságon belül drasztikusan csökkent a XX. század elejére. Igaz, hogy a természetes fogyás mellett belejátszott még az elvándorlás és a Szerbiába optálás az 1920-as években, ami valóságos érvágásnak számított.

6 A vizsgált időszakon belül legtöbben 1869-ben születtek (192), legkevesebben 1839-ben (93). A két szélsőérték közötti évi átlagos születési szám: 135, 70. így az 1869-es születési csúcs nagyobb eltérést mutat az átlagtól, mint az 1839-es születési apály. Pontos okát nem tudjuk a magas születési számnak. Lehetett elvüeg tisztán demográfiai oka : az előző évben magasabb volt a házasságkötések száma, vagy a szokásosnál egyszerűen több nő esett teherbe. Nem zárható ki azonban az 1860-as évek második felének jó termése sem mint ok. A korábbi évtizedben épített töltések visszafogták a Maros pusztításait, ami jótékonyan hatott a termelés növekedésére.

7 Mivel nem ismerjük a terményárak alakulását, nem állíthatjuk feltétlenül, hogy a jobb terméseredmények vezettek a magas születési számhoz 1869-ben, mert a nagyobb születési arány inkább a magas búzaárakkal mutatott összefüggést, mintsem a több terméssel.

8 Az eladható termékek mennyiségi növekedése azonban növelhette a társadalmi jólét kilátásait, és ez tükröződhetett a szülési kedv megnövekedésében is. Ujabb kutatás feladata lehet, hogy a keresztelések havonkénti összegzésével megállapítsuk a születések illetve a fogamzások idényfluktuációját. Ugyanis törvényszerűség húzódott meg amögött, hogy mely évszakokra, hónapokra esett a születési minimum illetve maximum. A hullámzást biológiai és természetföldrajzi okok mellet életmódbeli tényezők is erősen befolyásolták. Már az éves csúcsok mögött is gazdasági okokat feltételeztünk, ugyanígy havonkénti ingadozás is összefügghetett a nehéz fizikai munkák (aratás, hordás, cséplés) idejével vagy az évszaktól függő táplálkozási viszonyokkal (pl. kalóriaszegény táplálkozás alultápláltságot okozott). Végezetül hivatkozunk az 1866-os kolerajárványra, melynek mintegy 300 ember esett áldozatul, a lakosság kb. 10%-a . Ez igen komoly népességveszteség, ami pár évvel később épp a kiugró születések által regenerálódott valamelyest. Említettük már a terményárak és a jó termés demográfiai következményeit. A házasságkötések megugrása ugyancsak magyarázható a mezőgazdasági termelés sikerével. Magyarcsanádon a házasságkötések száma 1828 és 1900 között a következőképp alakult.

9 6 OLTVAI Ferenc: A Csanád vármegyei szerb optánsok ügye. In: Szerbek Magyarországon. Szerk.: Zombori István. Szeged, 1991. 7 PALUGYAI Imre: Békés-Csanád vármegye leírása. Pest, 1855. 8 KOVÁTS Zoltán: i. m. 524-525. p. 9 A népmozgalom főbb adatai. 1980. 68-69. p.