A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

PÁL László: A bambergi Szent István lovasszobor másolatának restaurálása

részvett a dóm felszentelésén. A legújabb német és francia kutatások kimutatták, hogy a földrajzi távolság eUenére milyen szoros kapcsolatban állt a bambergi káptalan a magyar királyi házzal a XI. századtól kezdve. A dómról készült első részletes leírás 1729-ben Szent Istvánnak nevezi a lovast, amely a helyi hagyomány több százéves továbbélését bizonyítja. Később azonban több, egymást is kizáró elmélet született az ábrázolt személy kilétéről. Leginkább a német történelem valamelyik kiemelkedő személyiségét igyekeztek fölismerni benne. Ez a törekvés különösen erős volt a két világháború között. Minden bizonnyal gróf Klebelsberg Kunó egykori kultuszminisztert is a nemzeti érzést vezérelte, amikor az életnagyságú kőszoborról készült azonos méretű gipszmásolatot kedvelt városának, Szegednek ajándékozta. A földrajzüag távol lévő jelentős műalkotások lemásolása azért, hogy minél szélesebb érdeklődő közönség ismerje meg, a tudatformálás és az ízlésfejlesztés egyik eszköze volt a 19. század végén sorra alakuló magyarországi múzeumok gyakorlatában is. Az 1906-ban elkészült Szépművészeti Múzeum a szobrászat egyetemes történetét bemutatni szintén csak gipszmásolatokkal tudta.

3 Többek között a berlini múzeum gipszöntödéjétől 1909-ben a bambergi lovas másolatát is megvásárolta, amelyet 1910- ben állítottak fel.

4 Talán ennek hatására rendelte meg a kultuszminiszter Szeged számára is a szobor másolatát és a sokak látogatta ferences templomban helyezte el. A templom búcsúnapján, augusztus 5-én messzi vidékről, tömegesen zarándokolnak a templomba a hívek. A maga nemében méreténél fogva is különleges műtárgymásolatnak szegedi története szintén érdekes. A lovasszobrot az alsóvárosi templom hajójában, a gyóntató folyosó felöli oldalajtó fölött helyezték el. Odakerülésének dátuma bizonytalan. A ferences rendház és templom minden történését rögzítő História Domus II. kötetében 1931 július 28-i bejegyzéssel a következő szöveg található: „Gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter ismét meglepte templomunkat. Bautzenből vett mintára templomunk oldalajtója fölé is gyönyörű Mátyás király szobrot csináltatott ülő helyzettel."

5 Kétségtelennek látszik, hogy ekkor már a templom belsejében ott volt az előző adomány, a bambergi lovasszobor másolata. A szoborral a későbbiek során is mostohán bánt a sors. A lovasszobor — bár eredeti helyén is templomban áll, — idegen az alsóvárosi templom szellemétől és stílusától. Mint a História Domus írta: a templom Mária kegy hely jellegét igyekeztek erősíteni amikor elhatározták, hogy a szobor helyére kerül a Mária hét fájdalmát ábrázoló freskó. A nagyméretű lovasszobrot 1948 áprilisában emelték ki a falból. Az egyetem művészettörténeti tanszéke kapta meg „...ideiglenes megőrzés végett. Nálunk u.i. csak tönkrement volna." — írta az egykori krónikás. Hiányosan dokumentálható a szobor további sorsa is. Valószínűleg az ötvenes évek elején az egyetem padlására szállították és léte feledésbe merült. Hosszas kutatás után 1988-ban Zombori István, a múzeum történeti osztályának vezetője ta3 BALASSA M. Iván 1998. 4 Köszönjük dr. Takács Imre szíves szóbeli közlését. 5 Csongrád Megyei Levéltár, Szeged Alsóvárosi Ferencesrend iratai XII./4.b. História Domus II.