A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

BABIK Barna: Egy szegedi hajósgazda-ház története

Ft adó ifjú Kopasz Isztvánnak el nem engedtetik". Ifjú Kopasz Istvánnak négy lánya született, akik közül Rozál és Teréz élte meg a felnőttkort. A Víz ugyan a Kopasz házakat megkímélte — két lépcsőfokkal a lakószint alatt állt meg az irgalmatlan áradat 1879 március 12-e hajnalán — de a családhoz nem volt ily kegyes. Nagy Mihály, Kopasz Rozál fiatal férje egy teknőben sodródó síró csecsemőre lett figyelmes, beúszott és kimentette a védtelen kisdedet. A Víz azonban megkövetelte jussát: Mihály pár nap múlva tüdőgyulladásban meghalt.

63 Két tíz év körüli gyermeke gyászolta, s talán az emléket állítás szándéka vezethette őket, amikor saját gyermekeiket Nagymihály vezetéknévvel keresztelték tovább. Az idősödő ifjú István a kiegyezés utáni konjunktúrába még be tud kapcsolódni, de a megalakuló gőzhajózási társaságokkal szemben már tehetetlen. Talán ezért fordul a figyelme a szárazföldi szállítások, a szegedi újjáépítés felé. 1885-ben egy lóistállót emel háza Püle utcai végébe.

64 A díszes ablakokkal, de diszkrét zsalugáterekkel is eUátott, egy kicsi lakást is magába foglaló istállóépület a gazdát és a Városszépítő Bizottmányt egyszerre dicséri. A polgári foglalkozást űző leszármazottak még három generáción át, 1963-ig éltek a családi házban.

65 A Kis Tisza utca 11. és 12. számú házakat Kopasz Mihály leszármazottjai lakták. Az ő fiait, Jánost és Istvánt magasztalják Lázár György Szeged árvízkori polgármesterének visszaemlékező szavai: „Utoljára hagyták fel a harcot ...az alföldi vasút nyúlgátja és a baktó-szilléri töltés összeszögellése táján Bitó, Antalfy, Török és Kopasz halászmesterek vezetése alatt védekező halászok, — csak akkor, midőn átázva, derékig a sárban, vízben gázolva, belátták, hogy gyarló emberi erejükkel az Isten haragja ellen nem szegülhetnek".

66 Legifjabb Kopasz István, akit a nagybátyjától való megkülönböztetés miatt neveztek így, 1880 április 22-én a Kis-Tisza utca 12 alól még kérelmet nyújt be „állandóan és rendszeresen építendő gazdasági épület vonalának kijelölése és engedélyezése tárgyában" 67 de az építkezés nem valósult meg. Az utódok között ezen az ágon több volt a férfi, így az elpolgárosodás jól nyomon követhető. Patikus, táblabíró, textilnagykereskedő mivoltuk azonban nehezen képzelhető el az anyagi jólétet megalapozó hajósgazda felmenők nélkül.

68 A Kis Tisza utca 9 történetét kísérjük csak tovább. Urbán Annától és férjétől, Vajda Fábiántól 1918 január 18-án Hegedűs Lajos és Tóth Rozália vásárolta meg a házat.

69 Nem tudjuk, honnan sodorták ide a viharos idők a nyolc gyermekes családot. A Földhivatalban fellelhető tulajdonrész-átírások komisz sorsra engednek következtetni. Előbb a családfőt, majd egy testvért vesztett csonka család 1922-ben vándorolt tovább. Kittka József, egy kiérdemesült morva származású volt K. und K. katonatiszt — aki végkielégítésként Szeged és Makó város kéményseprési jogát kapta — fia, 62 Lásd. 61. jegyzet. 63 Lásd. 7. jegyzet. 64 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 5539/1879, 1088/1880, 8199/1880 65 Lásd. 7. jegyzet. 66 LÁZÁR György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira. Szeged, 1909. 33. 67 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 5061/1880 68 Lásd. 7. jegyzet. 69 Lásd. 58. jegyzet.