A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

BABIK Barna: Egy szegedi hajósgazda-ház története

mörkény szerint a hajózat) mindvégig kívül maradt a céhes szervezeteken. A családi vállalkozásokban a faragó, super (hajókészítő), hajótulajdonos (fuvarozó), árendátor (hajótulajdonos és nagykereskedő egyben) mesterségek — rátermettséget és gazdagodást sejtetően — generációkon át egymásra épültek. (2. kép) A háztörténet szempontjából fontos Kopasz-család nevével már Ballá Antal kéziratos térképén (1776) is találkozunk.

6 A család valószínűleg a Kőrösök vidékéről húzódott délre.

7 A 20 éves Kopasz István és a 16 esztendős Vastagh Apollónia 1780 január 10-én kötött házasságáról a felsővárosi pápisták lelki gondozását 1778-ban megkezdő Minoriták anyakönyveiből értesülünk.

8 A frigyből hat gyermek született, három fiú élte meg a felnőttkort. A később öreg Kopasz Istvánként emlegetett családfő 1791-ben „megmutatván mesterségét... N Város Polgárai közé bevétetett"

9 A példátlanul feUendülő szegedi hajóépítésbe kapcsolódva ő lehetett a később kiterjedt superdinasztia, a Kopasz-had megalapítója. Feleségének — akinek családja később több neves képzőművésszel tüntette ki magát — csinos hitvesi hozománya, a Vastagh-porta szolgáltathatta a „fundust" gyermekeik későbbi építkezései számára. Az 1776-ból származó Ballá- és az 1842-es Giba-térképről készült másolatok

10 összevetése arra is következtetni enged, hogy idős István és felesége sikerrel gyarapította a családi birtokot. (3-4. kép) Csak feltételezni tudjuk, hogy a századforduló táján megvásárolta a szomszédos Vedres-portát, hiszen Vedres György 1797-ben meghalt, István fia, a befutott híres mérnök-építész a saját házát az 1800-as évek elején a Klauzál tér és Korona (ma Kígyó) utca sarkán építette fel.

11 Ez a telekrész lehetett a legidősebb fiának, Ferencnek a jussa (ld. lejjebb). A középső testvér, István a családi birtok közepén, a Vastagh-porták helyén építkezett, míg a legfiatalabb fiú, Mihály része már a korábbi szomszéd Újvári portára nyúlik át. A tekintélyes gyarapodás magyarázata minden valószínűség szerűit már Mihály és Újvári Katalin „jól meggondolt szerelmében", vagy szebben: jól sikerült házasságában keresendő. Bár kevés a konkrét adatunk, joggal feltételezhetjük, hogy idős Kopasz István tisztes vízönjárói mestersége, szerencsés házassága és a korra jellemző „nagycsalád" védőereje egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy mindhárom fia később hajótulajdonos-nagykereskedőként a Város gazdag és befolyásos polgárai közé küzdötte fel magát. A legnagyobb fiú, Ferenc 1785 október 2.-án született, 1807 február 2.-án nősült, választottja Szűcs Katalin lett, 1816-ban fölvétetett a polgárok lajstromába,

12 s 1841-ben már a választott polgárok sorában találjuk. Tekintélyes portán nyugvó méretes háza Halácsy Miklós 1840-es vázlatrajzán a Kis-Tisza utca Város felőli végén, testvéreitől pár száz méterre a Palánkhoz közelebb lelhető fel.

14 (5. kép) 6 CSONGOR Győző: Ballá Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképe. MFMÉ 1968. 125-128. 7 A Kopasz-család tagjainak személyes közlése. 8 Szeged — Felsővárosi római katolikus plébánia keresztelési, esketési, halotti anyakönyvei. Ez a további születési, házassági, halálozási adatok forrása is. 9 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 1620/1791 10 A bemutatott rajzokat Ballá Antal és Giba Antal térképe alapján Fári Irén (Móra Ferenc Múzeum) készítette. 11 NAGY Zoltán-PAPP Imre: Szeged. Budapest, 1960. 84. és 131. kép. 12 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 715/1816 13 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 625/1841 14 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 1637/1840