A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ZOMBORI István: Almai (Aigner-Rengey) Gyula szegedi polgár visszaemlékezése 1848-1849-es honvédszolgálatára

csot nagy buzgalommal teljesítő városi közegek által annyira nyugtalanítva lettünk, hogy az utcza ajtaját is — az esetleges meglepetéstől tartva — zárva kellett tartani éjjel s nappal, s mivel időközben édes atyám és testvérem magokat már igazolták, én minden legkisebb neszre a padláson volt széna közé rejtőztem s végre megunva a sok zaklatást, boldogult édes atyám unoka testvére Örhalmy Lajos főszolgabíróhoz mentem H. m. Vásárhelyre, nálla mint írnoka egy darabig csendben voltam még kinem tudódott tartózkodásom, — de ekkor már hivatalból neki hagyatott meg a sorozó bizottság elé állittatásom, sok különféle módon megkísértettem a besorozás előli menekülést, de miután nem sikerült — végre 1850 ik év január havában a sorozó bizottság elé állottam, azonban jóakaróim közbe járása folytán a katonai szolgálatra alkalmatlannak találtatván, én is végelbocsájtó levelet kaptam. Végleg megszabadulva ez által a zaklatástól, H. m. Vásárhelyen tisztviselő lettem, honnan 1853 év tavaszán Szeged városhoz jöttem hivataloskodni, hol különbféle hivatalos állásokban s utóbb mint főszámvevő szolgáltam 1878 év martius végéig, amidőn a megejtett tisztújítás alkalmából túlsúlyjra vergődött hátulgomboló szekta jóakaratából nyugdíjazva lettem s mint illyen történeti elbeszélésem megírásának befejezése napján Isten kegyelméből egészségben élek 1901 augustus hó 13 án. AlmaiGyula Jegyzet Nevemet Aignerről Almaira — felsőbbi engedélyei 1. aranynak természetben teljesített lefizetése mellett — 1861 évben változtattam — lásd ez évről a szegedi levéltárba 419.8/681 Közgyűlési jkönyvi sz. alatt. Jegyzet: Történeti elbeszélésem megírásának befejezése után a hírlapokból arról értesültem, hogy Szél Kálmán akkori ministerelnök által 1901 július llén 3000. M.E.H. sz. a. kelt körrendeletének 3. §-a értelmében — mindazon 1848/9 iki honvéd, — ki mint illyen két már nyugdíjazott, vagy kétségkívül már igazolt s vele együtt szolgált bajtársának eskü alatti vallomásával magát igazolja, — nyugdíjban részesül. Kapván az alkalmon, nyugdíjaztatásom iránti kérvényem felszerelve még 1901 november hóban, a ministerelnökséghez benyújtottam, ott azonban annak elintézése oly lassúsággal történt, hogy töbszöri írásos és szóbeli megsürgetéseimre is csak 1903 September hóban értem czélt; ugyanis 1903 sept 10 én 3801/M.E.H. sz. a. kelt a végzés, mellyel nyugdíjaztatásom megrendeltetett, szól pedig a végzés ekképp: 3801.M.E.H. sz. Almai Gyula szegedi lakos, 1848/9iki honvéd főhadnagy 1903 évi október hó 1-től kezdődőleg a szegedi m.k. adóhivatalnál havi előleges részletekben folyósítandó évi 552 koronával nyugdíjaztatik. Az 1848/9iki honvédeket nyugdíjazó bizottság 1903 évi sept, hó 10 én tartott üléséből Tarkovich m.k. bizottsági elnök. Jegyzettem 1905 febr. 3 án Almai Gy.