A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

TÓTH Ferenc: A magyarcsanádi közúti híd

18-án a megyei törvényszék engedélyezte az átjárást. Az ítélet szerint az érdekelteknek jogukban áll a folyamon saját hajójukon való átkelés termények betakarítása, földjük művelése vagy jószáguk legeltetése céljából. Amikor 1882-ben Kovacsics Adolf csanádi révbérlő folyamodványára az alispán eltiltotta Apátfalva községet a komp használatától és tíz forint fizetésére kötelezte, az elöljáróság azzal érvelt, hogy a Maros folyón szabadon közlekedhetnek vízi járművek. Az alispáni határozat erre úgy módosult, hogy a kompközlekedés tilos, de a hajóval való közlekedés megengedett. Apátfalva királyi rév kiváltsággal nem rendelkezett, de alkalmi hajóközlekedése nem korlátozható.

5 Apátfalva határához tartozó Tárnoknál a huszadik század elején működött komp. Főleg makói földnélküliek és szegényparasztok 444 parcella 1000 négyszögöles földet vásároltak, ennek művelésére ideiglenes átkelés jött létre. Szakács Gábor és 178 társa 1904-ben személy- és teherszállításra alkalmas magánhasználatú kompjárat engedélyezését kérte Tárnoknál. Az alispán engedélyezte.

6 Makó és Apátfalva határánál, a Fehérháznál 1903-tól engedély nélküli rév átjárót tartottak fönn. Vigh Bálint és neje egy korhadt dereglyén naponta kétszer — reggel és este — háromszáz „szocialistát" szállított át. Patkós Mihály folyamfelvigyázó föllépett a jogtalan komphasználat ellen, mire azok elzavarták a helyszínről. A hídépítés megkezdése előtt Csanád vármegyének meg kellett vásárolnia a kincstártól a Magyarcsanád-Német-Csanád között a Maros folyón fennálló révvámszedési jogot. A Pénzügyminisztérium 1893. március 24-én kelt 14 939. számú rendelete az államkincstár képviseletében eladónak az aradi jószágigazgatóságot jelölte ki. A révjog összegét — 48 000 becsárral szemben méltányosságból — 40 000 forintban állapították meg. A megye nevében Meskó Sándor alispán az adásvételi szerződésben kötelezettséget vállalt, hogy két év alatt a hidat saját költségén felépíti, és erre a vámszedési jog elzálogosítását nem veheti igénybe. A megvett révjogot 1891. január 1-től 1896. december 31-ig Leszi Péter német-csanádi lakos évi 2412 forint összegért bérelte. A bérleti viszony a híd forgalomba helyezése napjával szűnt meg.

7 Amikor az építés megnövekedett költségei nehezedtek a megyére, kérték a kincstárt illető 40 000 forintnak négy évi részletekben történő fizetését, amelyet a Pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök engedélyezett. A MAROSON ÁTÍVELŐ FŐHÍD A kiegyezést követő gazdasági föllendülést követően, Csanád megye és Bánság közötti növekvő forgalom lebonyolítására a rév már kevésnek bizonyult. A megye vezetői úgy látták, hogy a vármegye „közgazdasági és közforgalmi érdekeire is rendkívüli horderővel bír" egy állandó híd fölépítése. Azt is vüágosan látták, hogy egy ilyen létesítmény az adott viszonyok között csak akkor valósulhat meg, ha an5 CSML CSM Alispáni iratok. 1884. 356. 6 TÓTH Ferenc 1977. 34. 7 Csanád vármegye közgyűlési jegyzőkönyve: 1894. 24. kgy.