A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

Ifj. LELE József: Tápé temetői

örökös, és menye is, mely alkalmon fehérbe öltözött tápai lányka szőtte a gyékényt. Ferenc József 96.000 forintot adott a falu árvízrombolásból való újjáépítéséhez, amiből föltétlen jutott a kápolna berendezésére, építésének befejezésére is. „A ma élő tápaiak két, legfeljebb három emberöltőre visszanyúló emlékezete feltűnően sok tudományos nevét és emlékét őrizte meg — írja a Tápé kötetben Grynaeus Tamás:

59 Börcsök Mihály tudós, Tápai (Fütyű) Pista táltos gyógyító, halottlátó, ráimádkozó füvesember, búcsúvezető énekes szentember. " A Tápai remete névvel is emlegetett Miklós Jakó István ferences harmadrendi (világi) tag volt, ezért ruhája alatt ő is viselte a kötelet, szájhagyomány szerint pedig — szintén a ruhája alatt — vállkendőt, amely a karmelita harmadrend tagságára enged következtetni. A kápolna mellé épített remetelakban élt szerényen, állandó imádkozásban. Bálint Sándor még találkozott olyan tápai idősekkel, akiknek elődei beszéltek a tápai temetői embörrel. Tőlük hallhatta, hogy „A tápaiak, de városiak, alsóvárosiak, főként asszonyok Kármelhegyi Boldogasszony napját megelőző kilenc napon át összegyülekeztek a tápai temetőkápolnában. Kedvelt imádságuk a Hétörömü olvasó. ... Napját csak jámborabb asszonyok tartják számon, bár a tiszteletére szentelt skapulárét, vállruhát... idősebbjeik körében ma is sokan viselik. Lele Antalné Ria itoza/ial983-ban idős korában halt meg. 0 volt az utolsó tápai „jámbor imádságos asszony", aki egész életében viselte a vállruhát, annak sarkára varrt skapulárét, és akinek váUára tették akkor is, amikor koporsójába fektették. Hasonló kendőt az 1950-es években többen viseltek. A temetőkápolnáról is szól a Tápé kötetben Bálint Sándor.

61 „Helyi jelentőségű kegyhelynek számít a temetőkápolna. Újjáépítésének Tápai Pista volt a lelke. ... A gondozása alatt álló kápolna máig őrzi a parasztbarokk vallásosság formavilágát a maga őszi virágzásában, és így a maga egészében múzeumi megőrzést érdemel. A kápolna a hajdani falu vallásos világképét főleg ereklyetiszteletében, és búcsújáró készségében tárja elénk. Hozzáfoghatóval már alig találkozunk az országban Szakrális tárgyainak jórészét Tápai Pista szentföldi (1865), és római, itáliai (1888) zarándokútjairól gyűjtötte össze. A kápolna oltárképe a híres passaiu Máriahilf kegykép hazánkban is igen elterjedt családjába tartozik; keretébe foglalt tárgyakkal, olvasókkal és apró keresztekkel. A falon Máriaradna, Turbék, Tersattó kegyképeinek másolatai, több remekbe faragott faszobor is található. " A kápolnát és a mellé épített temetőőri lakást a rossz idő olykor megrongálta. Javítását az egyházközség vállalta. 1929-ben a kápolna homlokzatának teljes felújítására került sor.

62 A rávaló évben a többi falrész, és a temetőőri lakás külső falait újították föl: tápai kőművesek és sok család fogott össze ebben a nagy munkában — szívességgel. 59 GRYNAEUS Tamás, 1971. 761. 60 BÁLINT Sándor, 1980. 294. 61 BÁLINT Sándor, 1971. 634. 62 História Domus, 82.