A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
Ifj. LELE József: Tápé temetői
A KÁRMELHEGYI BOLDOGASSZONY KÁPOLNA A kápolna a Rév utcai temetőben áll. Falán kis, aranybetűs tábla hirdeti: „Ember ne feledd, hogy porból lettél, porrá leszel. Utolsó vigaszt csakis szt. vallásodban lelsz. Dicsérjük ezért az Urat minden időben. Tartson meg bennünket igaz hitünkben. Legyen e kápolna Isten dicsőségére, méltó haragjának engesztelésére, s ami bűnös lelkünk üdvösségére. Épült fogadalomból az 1879. évi árvízveszedelem emlékére, az ájtatos hívek adományaiból, 1880. évben." A História Domus 1774-ben már említ Tápén temetőkápolnát 49 : „A község határában van egy temető, benne kápolna, amelyet Bite Mátyás szegedi mester épített, a váci püspök engedélyével. Az oltáron Nepomuki Szent János és Xavéri Szent Ferenc szobra van kétoldalt, és van két fa gyertyatartó, amelyet a Jézus Teste Társaság vett. Ugyanők gondozzák a kápolnát A kápolna kulcsát a ferencesek harmadrendjének tápai tagjai őrzik felváltva. A kápolnában mise csak Szentháromság napján van, de minden szombaton és vasárnap lehet benne imádkozni. " A jelzett bejegyzésből kitetszik, hogy az úgynevezett Régitemetőben lévő kápolnáról van szó, és semmiképpen sem a mai, általunk ismert kápolnáról. Ezt az is igazolja, hogy a régitemetőbeni kápolna meglétét évekkel korábbra teszi a bejegyzés, amikor — úgy tetszik — még a vízen járók (Nepomuki Szent János), illetve a karmelita szerzetes (Xavéri Szent Ferenc) voltak annak a temetőkápolnának a védőszentjei. Az új (jelenleg Rév utcai) temetőnek Karmelhegyi Boldogasszonyt választották védőszentjéül. Erről a kápolnáról a Szegedi Szótárban 50 , a Tápé története és néprajza kötetben 51 , és a Szögedi nemzetben 52 ír részletesen Bálint Sándor. E sorok írója pedig A tápaiak hite című kötetében 53 foglalkozik a kápolna történetével. A JATE Néprajzi Tanszékének hallgatói ezekben a napokban teljes leltárt, és szakleírást készítenek a kápolnáról dr. Barna Gábor és Pusztai Bertalan irányításával. Kötetbe foglalt munkájuk 2000-ben jelenik meg. Mivel a kápolnára vonatkozóan néhány adatot még sikerült az egyházközségi irattárban megtalálnom azt követően, hogy „A tápaiak hite" c. kötetem megjelent, az újabb adatokat itt teszem közzé. Ugyanakkor egynémely élő adatra is bukkantam. A kápolna főoltára mellett kétoldalt vaskeretben színes üvegeket a kápolna építés évében, 1880-ban vették 54 . „A tápai búcsú (szeptember 29.) előestéjén a tápai templomból gyertyás menetben vonultak a temetői kápolnába, ahol imádkoztak, énekeltek: Szent Mihály pártfogását kérték. Ezen az ájtatosságon a pap nem vett részt. Az imádságos asszonyok és emberek, vagyis a búcsúvezetők voltak az előimádkozók. Egy vidéki búcsús szentember még prédikált is nekik." 55 49 História Domus, 4. 50 BÁLINT Sándor, 1957. II. 694. 51 BÁLINT Sándor, 1971. 635-637. 52 BÁLINT Sándor, 1980. 294. 53 LELE József, ifj. 1998. 61-68. 54 Egyházközségi Irattár, Tápé. 55 LELE JózsefWALDMANN József, 1971. 587.
