A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

Ifj. LELE József: Tápé temetői

Gubi Józsefné Vincze Mariska néni kapta meg a — most már 100 forintot. Ehhez a munkához minden alkalommal ünneplőbe öltözik. 1986-ban a tápairéti Pajor dűlő tanyai iskolája elől áthozott kis harang felállítására került sor a köztemetőben. Az állványt a részönkormányzat állíttatta föl városi pénzen. A munkálatokban Murányi Miklós plébános, Márton György a részönkormányzat vezetője, Miklós Nagy Ferenc egyházközségi elnök, Márta József kántor, Molnár Rupa János, Terhes Bürgés János, Biacsi Sándor, ifjú Retek József, Szűcs Mihály, Török Porosz János, Tari Tintok Mihály, Török Lajos, és névrokona postás Török Lajos, és Kószó Palika János egyházközségi tagok vettek részt. A harangot Nagy Elek a hódmezővásárhelyi nagytemplom apát-plébánosa koncelebrált tábori szentmise keretében szentelte és áldotta meg, igen nagy számú hívő jelenlétében. 1995-ben Laczi Józsefné Török Lada Mária kezdeményezte, hogy a köztemetőben állítsanak föl közös keresztet. Azért, hogy előtte az első-, illetve a második világháborúban odaveszett tápai hősök emlékére éppúgy égethessenek a ma élő hozzátartozók gyertyákat, mint ahogyan a más tájak földjében nyugvó tápaiakért is. A gondolat megvalósítását sem Murányi plébános, sem Márta József kántor nem érhette meg. A keresztet a temetőbejárat mellé, a ravatalozóhoz közel 1998-ban állították föl, amelyben részt vett a vüági faluvezetés Mészáros Attila képviseletében, Márta István építésztechnikus, Török Lajos (az új) kántor, és Mezei Ferenc sírköves, aki évtizedek óta készíti a síremlékeket Tápén. Az ásottkutat 1990-ben betemették. Helyette több kifolyó is szolgál idevezetett ártézikút vizével ahhoz, hogy a sírokat gondozó hozzátartozók virágokkal díszíthessék a sírokat. Megemlítjük, hogy ebben a temetőben is van külön helye a gyermeksíroknak, a ravatalozó előtt, a harangláb mellett. Hála Istennek csak kevés helyen nyugszik tápai kisgyermek. Márta József nagy kántorelődök nyomdokain 40 esztendőn át volt a falu köztiszteletben álló kántora. 1989 szentestéjén halt meg. Ravatalánál az alábbi búcsúzás hangzott el: „A tápéi egyházközség, a templomi énekkar, és a templomba járók nevében, és mint jóbarátaid is állunk itt a koporsódnál. Évtizedek alatt oly sokakat elbúcsúztattál közülünk. Es most mi búcsúzunk Tőled. Hiányozni fogsz, nem csak a test szerinti családodból, hanem Isten tápai családjából, és annak közös házából a templomból: a szentmisékről, az esküvőkről. Hamvasztásos temetőhely, előtérben a ravatalozó