A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

lief Service) magyarországi delegátusa. 9 órakor kezdődött a szabadtéri oltárnál a szentmise, melyet Mindszenty József bíboros mondott. Csepregi prelátus büszkén állapította meg: „Tele volt a tér minden kis része emberekkel. Gyönyörűség volt fentről látni az ember áradatot, mind áhítattal álltak és mint egy száj énekeltek."

104 „Szentháromságnak az én életemet, felajánlom testemet, lelkemet: így szól az ének ma, Szentháromság vasárnapján a botorul szűkre szabott magyar hazának katolikus templomaiból." — kezdte beszédét (8. függelék) 9 óra 50 perckor a hercegprímás,

105 amelyet a villanyfejlesztő aggregátorok segítségével hangosítottak ki. Mindszenty Padányi Bíró Márton

106 veszprémi püspök példáját emelte ki, aki „tudatosan és célirányosan a három isteni személyről szóló tannal erősítette a lelkekben a kereszténység alapvető tanításait és így szilárdította a kereszténységnek a kegyelmi hatásait. O szervezte az ország több részében, jelentős területeken a Szentháromság-társulásokat, amelybe beléptek előkelőek és egyszerűek, az egy keresztény testvériségnek jegyében (...) Az volt a dicsősége ennek a püspöknek, hogy egész megyéje visszhangzott a teljes Szentháromság magasztalásától és derék munkásemberek faluról-falura Szentháromságot magasztaló énekkel mentek ki a mezőre és tértek onnan haza. Jómagam is öt-hatesztendős gyermekként sokszor hallottam az éjjeliőrnek óráról-órára Szentháromságot magasztaló énekét."

107 A bíboros hangsúlyozta, a Szentháromság ünneplése nem akadályozza a Mária-tiszteletet: „Hiszen 0 éppen a Szentháromság második személyének, a Megváltónak édesanyja. Amikor gyermekek voltunk és meggondolatlanságból kihívtuk édesapánk szigorú tekintetét, akkor mindig az édesanyánk lépett elő kiegyenlítőnek, a viharfelhők eloszlatójának. (...) Amikor mi most meggyújtjuk a sebes nemzet sebes országának különböző pontjain a Mária-napok tüzeit és ma kigyújtottuk itt Makón, Maros mentén a Havi Boldogasszony több évszázados kegyképe előtt, amikor látjuk a magyar nép ősei hitéhez ragaszkodó Mária-tiszteletét, mindez fönségesen tanúskodik arról, hogy nemcsak anyag van a mi életünkben. Nemcsak test és vér, hanem van felettünk Isten, Mennyei Atya. Van édes103 Flynn atya neve többször felbukkan majd a Mindszenty-per Irataiban. (A Mindszenty-per. A dokumentumkötetet összeállította: GERGELY Jenő és IZSÁK Lajos. Reform Lap- és Könyvkiadó Részvénytársaság, 1989. 58., 97., 98., 115., 172., 174., 178. p.) 104 Csn. 1948. május 23.; Idézi: TÓTH Ferenc: Harmincezer csanádi a makói Mária-napon. In Délvilág. Csongrád Megyei Hírlap. Főszerkesztő: Nikolényi István. 1990. május 19. 1-4. p. 105 Jel. Spirituális és kulturális folyóirat. Felelős szerkesztő: CSANÁD Béla. 1990/1 3 — 4. p.; Mindszenty makói beszédét közli vagy idézi: Magyar Kurír, 1948. május 25. Hl, Kiadás. 3-4. p.; Új Ember 1948. május 30. 3. p.; Szív 1948. május 29. 2. p.; MÉSZÁROS István: Boldogasszony Éve, 150. p.; Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei. III. 1948. Összegyűjtötte, bevezette, jegyzetekkel ellátta: BEKE Margit. Az Esztergom — Budapesti Főegyházmegye és a Szent Gellért Kiadó közös kiadása. 1998. 76—78. p. Kukucska János kommunista funkcionárius, megyei propagandista jelentésében a makói Mindszenty-beszéd szövegét is közli. Jelzi még, hogy mikor kezdődött, mikor fejeződött be a beszéd, illetve, hogy mikor volt taps. (Csongrád Megyei Levéltár, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád Megyei Bizottságának Archívuma /a továbbiakban: CSML CS.M. Arch./ 40. f. 2. cs. 48. ö. e. 20/4/8 - 1948; közli: SZOKOLAY Zoltán: Kovácsházi keresztút. írmag Kiadó, Bp. 1994. 12-17.p.) 106 1934-ben jelent meg Mindszenty József „Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora" cúnmel írt monográfiája. 107 Jel, 1990/1. 34. p.