A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok
püspök, a szokásos bérmálási szertartás lefolytatására meglátogatja a kijelölt községeket, ahol nagy tisztelettel fogadják őt a községek vezetői és hívei. Ez alkalommal Makóra is jön, ahol eddig az volt a szokás, hogy bármely irányból jön is, a város határán fogadta a püspököt és kísérték a város polgármestere vezető munkatársaival együtt, és úgy vonultak be a városba. Nagyon aggódva kérdezte a prelátus úr tőlem, hogy ennek a szép szokásnak eleget tudnák-e (sic!) tenni? Ha igen, akkor ő hivatalos tisztségéből eredően tisztelettel és szeretettel meghív a püspök úr fogadására. Ekkor én határozottan kijelentettem, hogy a püspök úr üyen fogadtatása kifogásolható lenne a többi egyházak részéről, magam részéről pedig elvi okok miatt nem fogadhatom a püspök urat a város határában. Erre a prelátus úr olyan bánatos lett, hogy alig tudtam őt megvigasztalni, és többek között azt is mondtam, hogy szívesen fogadnám, ha a püspök úr a város népe iránti tisztelete jeléül meglátogatna a városi munkahelyemen." 78 A Csepregi-naplóban e megbeszélésről a következő bejegyzést találtuk: „Kijelentette a polgármester úr, hogy a mai demokratikus világban a régi szerint ő nem fogadhatja a püspök urat és ő nem hódolhat előtte, mint régen tették, de ha a püspök úr eljön hozzá, szívesen beszélget vele, szeretne is sok mindenről szólni." 79 A polgármester és a püspök találkozójára május 7-én került sor. „Az előszobámban szolgálatot teljesítő altiszt azzal jött be hozzám, hogy több katolikus pap érkezett és be szeretnének jönni hozzám. Természetesen azonnal fogadtam őket és ahogy kinyílt az ajtó, elsőként a prelátus úr lépett be, aki ragyogó arccal bólintott felém és félreállva az ajtó mellett, mélyen meghajolt az őt követő pap felé és együtt elindultak felém és éppen a nagyméretű szoba közepén találkoztunk, ahol a prelátus bemutatta a püspök urat, akit én szívélyes kézfogással üdvözöltem. A püspök nagyszámú kíséretével együtt 15 percet töltött el szobámban barátságos beszélgetéssel. De nagyon feltűnően hangzott a püspök úr első szava, amit hozzám intézett, mely szerint őszinte megbecsülést érez irántam, amiért nem mentem ki őt fogadni a város határába. Sokkal helyesebbnek tartja ezt a módszert, hogy ő tegyen tisztelgő látogatást a városát képviselő polgármesternél." — jegyezte fel emlékirataiban Kiss polgármester. 80 A makói római katolikus egyházközség május 5-én kért engedélyt a polgármestertől a tábori oltár felépítésére. „A szentmise és az énekbemutató szabadban, iskolánk előtt felállítandó oltáron lesz, ennek építéséhez, a mérnöki hivatalban bemutatott terv szerinti kivitelben, 12 méter hosszúsággal és 8 méter szélességgel, — Polgármester Úr engedélyét kérem." — olvasható az iratban. 81 Az engedély — amit Szűcs László polgármester helyettes írt alá — május 10-én érkezett meg. A határozat kimondja: „Az építészeti bizottság véleménye alapján a fenti építkezéshez az engedélyt megadom azzal, hogy az ünnepség elmúltával az emelvényt elbontani és az eredeti állapotot visszaállítani köteles (...) Tartozik a munkát végrehajtó, építő, kőműves és ácsmester teljes címmel ellátott cégtábláját az építés 78 KISS Imre: Egy jnunkásháztól a városházáig. Önéletírás. Makó, 1989. 240-241. p. 79 Csn. 1948. május 3. 80 KISS Imre: Egy munkásháztól a városházáig, 241. p. 81 MBPI 292./1948 cs./ 260 - 1948. sz.