A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

elfogadta a bíboros Mária-év hirdetésére vonatkozó javaslatát, s augusztus 15-re kitűzték az országos Boldogasszony-év megnyitását.

4 Augusztus 15-én az ország minden templomában felolvasták a püspöki kar körlevelét, amelyben a főpapok felhívják a hívek figyelmét, miszerint „a Boldogasszonynak szentelt esztendő csak akkor éri el a célját, ha a magyarság lélekben is újra Mária nemzetévé lesz."

5 Esztergomban a nyitó szentmisét 60 ezer zarándok hallgatta. Az Új Ember című katolikus hetüap augusztus 17-i számában Mihalovics Zsigmond, az Actio Catholica országos igazgatója „A fölfelé vezető úton" című cikkében a következőképpen határozza meg a Mária-év céljait: „Boldogasszony évének meghirdetése a jövőnek szól. A lelki megújulás, a szellemi irányozódás, a társadalmi erőkifejtés, a nemzeti élet forrásait keressük rajta keresztül."

6 Ugyanakkor Mihalovics kétségeinek is hangot ad: „Nem ringatnak-e képzelődésekbe a történelmiség dús színképei?"

7 Augusztus 15-17 között rendezték meg Csongrádon a Tiszai Mária-napokat mintegy 70 ezer ember részvételével. A Boldogasszony Eve történetének a Csongrádi Mária-napok az egyetlen olyan eseménye, amelyet még a kommunista párt is támogatott. (Ne felejtsük, az 1947. augusztus 31-re kürt országgyűlési választások előtt két héttel zajlottak a Tiszai Mária-napok.) Fennmaradt egy röplap a következő szöveggel: „A Magyar Kommunista Párt szeretettel adja emlékül ezt az ősi magyar vallási éneket az 1947. augusztus 15-16-17-i Csongrádi Mária-napok résztvevőinek."

8 A röplap másik oldalán a „Boldogasszony anyánk" kezdetű ének kottája és szövege. Augusztus 20-án délelőtt a budapesti Szent István-bazüikában Kovács Vince váci segédpüspök szentbeszédében szólt a közelgő választásokról is. „Mindenki, aki egy demokratikus országban polgári jogát gyakorolja, vagy nem gyakorolja, bizonyos mértékig választ Krisztus és Barabás között, dönt a nemzet virágzása, vagy pusztulása között. Mert, bár a látszat szerint ma nagyhatalmi konferenciákon döntenek országunk sorsáról, ez igazában a nemzet millióinak lelkében dől el."

9 — fejtegette a püspök. Délután a Szent Jobb körmeneten Mindszenty József mögött Dinnyés Lajos miniszterelnök és Ortutay Gyula kultuszminiszter haladt, őket követték a rendőrség tábornokai, köztük Münnich Ferenc altábornagy. A „kékcédulás" választások után először Szombathelyen tartottak Mária-napokat. A Szombathelyi Egyházmegye Boldogasszony-ünnepén 100 ezer hívő vett részt.

10 Szeptember 14-én Budapest és környékének katolikus férfiai Mindszenty bíboros vezetésével 100 ezres számban vonultak fel Máriaremetére, ahol a herceg4 A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. Sajtó alá rendezte, szerkesztette és a bevezető tanulmányokat írta: BEKE Margit. Argumentum, Köln-Budapest 1996. 222-224. p. 5 Magyar Kurir. Főszerkesztő - Felelős kiadó: JÁMBOR Dezső. Eng. 7223/1947. T. M. 1947. augusztus 17. III. Kiadás. 1-2. p. Idézi: MÉSZÁROS István: Boldogasszony Éve 1947/1948. Mindszenty bíboros evangelizációs programja. Ecclesia Szövetkezet, Bp. 1994. 17. p. 6 Új Ember. Katolikus Hetilap. Főszerkesztő: PÉNZES Balduin. 1947. augusztus 17. 1. p. 7 Uo. 8 DUDÁS Lajos: A Tiszai Mária-napok. In Délvilág. Főszerkesztő: DLUSZTUS Imre. 1997. augusztus 5. Kék-frankos melléklet II. p. 9 Új Ember, 1947. augusztus 31. 2. p. 10 Szív. A Jézus Szíve Szövetség hetilapja. Felelős szerkesztő: KOLLÁR Ferenc. 1947. szeptember 20. 3. p.