A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

RIMASZOMBATI Károly: Dr. Pálfy József (1874-1944) szegedi polgármester pályafutása

1940 elején vette tervbe a különös esztétikai érzékkel és igénnyel is megáldott polgármester a „virágos Szeged" programját. Társadalmi bizottságot hívott össze a városházán, felhívást intézett a lakossághoz a virágosításra,

20 majd tavasszal bírálóbizottság ült össze a pályadíjak odaítélésére, végül Újszegeden nagyszabású virágkiállítást rendeztek. Itt szeretnék szót ejteni az ár- és belvízproblémákról. Jól tudjuk, hogy a jórészt a Tisza-szabályozásnak köszönhető 1879-es nagy szegedi árvíz után Pálfy Ferenc akkori polgármester közreműködésével, de legfőképpen Tisza Lajos kormánybiztos erőfeszítései eredményekképpen újjáépítették és rendkívül megerősítették a város és környéke védműveit. Területeket töltöttek fel, gátakat építettek — legfontosabb ezek közül a várost övező körgát. Korszakunkban nagyobb veszélytől a városnak nem is kellett tartania, ám a magas vízállás miatt olykor tetemes belvízkárok keletkeztek, jobbára Móravároson, valamint a tanyavilágban. Az 1937-es állapotok miatt Pálfy és Imecs ismét kormánybiztos kérését latolgatta, végül azonban nem került erre sor.

21 1940-ben azonban az árvédelmi munkákra külön államsegélyt kért a város.

22 1943 nyarán a polgármester nyilatkozata szerint az árvízkárosult tanyavilág megsegítése beletartozik a város újjáépítési programjába. Ennek megfelelően „több ezer árvízkárosult gazda házát építettük fel. Természetesen az ONCSA és a Közjóléti Szövetség szegedi szervezetének segítségévei."

23 A fentiekben felsorolt városrendezési munkálatok között nyüvánvalóan csak a fontosabbakat említettem, és sok egyéb intézkedést is tett Pálfy József hasonló irányban. Általánosságban tekintve a városiasodást elősegítő közművesítés, útépítés, járműforgalom bővítése, feltöltés, stb. üteme a Szeged monográfia megállapítása szerint nem tudott lépést tartani Szeged területfejlesztésének mértékével, sőt az elmaradás csak nőtt.

24 Köszönhető volt ez azonban a város említett pénzhiányának is, s ahhoz képest még mindig számottevő eredményeket ért el a város vezetése. A SZEGED KÖRNYÉKI TANYAVILÁG PÁRTFOGOLÁSA ÉS FEJLESZTÉSE A Szeged-környéki tanyavilág lakossága majdnem 45000 főre tehető az 1930as években. A tanya, mint településtípus főként az Alföldre volt jellemző a két világháború között (is). A tanyavilág lakossága lényegesen elmaradottabb körülmények között élt még a falusinál is. Korszakunkban főként a tanyaközpontok fejlesztésén, egyáltalán létrehozásukon dolgozott a helyi és központi kormányzat. Klebelsberg nevéhez fűződik az úgynevezett „tanyamentő mozgalom", amelynek keretében tanyakiállításokat, országos vándorgyűléseket is szerveztek. Pálfy József, mint oly sok más téren, a tanyakérdést illetően is Klebelsberg elgondolása20 Szegedi Napló, 1940. január 5. 4. p. 21 Szegedi Napló, 1937. március 17. 3. p. 22 CsmL Közgy. jkv. 1940/57. 23 Szegedi Napló, 1943. július 31. 3-4. p. 24 NOVAK Ákos: Településfejlődés. ín: Szeged története 4. köt. 1919-1944. Szeged, 1994. 236. p.