A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

RIMASZOMBATI Károly: Dr. Pálfy József (1874-1944) szegedi polgármester pályafutása

Ami a világpolitikai- és gazdasági viszonyok hullámzását illeti, a 30-as évek világviszonylatú gazdasági és társadalmi folyamatai szintén hatással voltak Magyarországra — így azon belül Szegedre is. Gondolnunk kell itt elsősorban a nagy gazdasági vüágválságra, melynek következményeként Szegeden is megcsappant a vállalkozási kedv, megritkultak a beruházások és az építkezések. A válság szociális hatásaként Szegeden is megnőtt a munkanélküliség, amelynek kezelésére a városvezetés különös figyelmet fordított (ínségmunkaprogramok, stb.). Ennyit nagyjából a politikai viszonyokról, amely témához kapcsolódik még Pálfy Józsefnek a Magyar Városok Országos Szövetségében való szereplése, mellyel az alábbiakban foglalkozom röviden. A fent említett szövetség a magyar városok szövetsége volt, s olyan problémákkal foglalkozott, amelyek általánosságban érintették a városok összességét, vagy legalábbis többségét. Gondolni kell itt olyan jellegű jogi problémákra, melyek többnyire a városi önkormányzatot érintették, mégpedig a központi kormányzat centralizáló törekvései révén. Pálfy József ebben a szervezetben jelentős szerepet vállalt, majd 1936 decemberében pedig a szövetség egyik alelnökévé választották

7 (elnök: Szendy Károly, Budapest polgármestere). Pálfy egyébként is „igazi várospolitikus volt":

8 a decentralizáció elkötelezett hívének számított. A Magyar Városok Országos Szövetsége élén mindvégig küzdött a városi önkormányzatok még erősebb csorbítása ellen. A régió összefogása szükségességének felismerését mutatja az, hogy Pálfy József Kecskemét, Gyula és Debrecen polgármestereivel szoros kapcsolatot tartott fenn. PÁLFY JÓZSEF ÉLETE ÉS 1934 ELŐTTI PÁLYAFUTÁSA A Habermann-féle polgári személyi adattár szerint a Pálfy család már az 1552-es szegedi tizedlajstromban több taggal szerepelt, azóta pedig a család számos tagja viselt különféle előkelő tisztséget és hivatalt.

9 Pálfy József neves elődje, Pálfy. Ferenc szintén polgármester volt Szegeden, méghozzá az első polgári kori városvezető, akinek regnálása idejére (1872-1904) esett az 1879-es nagy árvíz. Pálfy Ferenc nevéhez fűződik a szegedi új kaszinó létrehozása is. Pálfy József Szegeden született 1874. március 19-én — Pálfy János és Dús Julianna gyermekeként. Mint a kor legtöbb polgári családjának gyermeke, ő is a piarista gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapestre ment, ahol állam- később jogtudományt tanult. 1906 márciusában avatták jogtudományi doktorrá. Szegedre visszatérve 1904-ben vette feleségül Tóth Ilona Charitast, mely házasságból György nevű gyermekük született. A városi hivatali ranglétrán gyorsan haladt előre: 1904-től árvaszéki ülnök, két év múlva pedig ő az árvaszék elnöke.

10 (Már ekkor megmutatkozik a későbbi polgármester szociális érzékenysége.) Lázár György halála után 1915-ben már esélyes jelöltként indult a szegedi 7 Szegedi Napló, 1936. december 16. 5. p. 8 G. TÓTH Ilona: A városi bírótól a polgármesterig. In: Szeged c. folyóirat 1996/4. sz.13. p. 9 HABERMANN Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgárcsaládok történetéhez. Szeged, 1992. 210. p. 10 G. TÓTH Ilona: A városi bírótól a polgármesterig. In: Szeged c. folyóirat 1996/4. sz. 12-13. p.