A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

PÁL József: A Szent Vince Szeretet Egyesület tevékenysége Szegeden és Újszegeden

A legnagyobb támogatást a Szent Vince Kultúrház fölépítésére, bővítésére kapott segélyek jelentették. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól erre a célra 10 ezer P-t, a Földművelésügyi Minisztériumtól pedig 6 ezer pengőt kaptak.

212 Szeged városától 100 ezer téglát, 60 m

3 kőtörmeléket, a Délmagyarországi Kulturális Egyesülettől 500 P-t, a belvárosi egyházközségtől 2 ezer P-t, a rókusitói 1 ezer P-t kaptak.

213 Arról már korábban esett szó, hogy az egyesület az újszegedi egyházközségtől rendszeresen évi 1 ezer illetve később 500 P támogatást kapott.

214 Megkapta továbbá a Szent Antal Perselyben összegyűlt pénzösszeget is. Kezdetben (1933 szept.-ig) a perselyt teljesen az egyesület kezelte (ez szabálytalan volt) és havonta egyszer ürítette. Mígnem 1933. szept. 14-én kifosztották a perselyt. Ugi plébános szerint kb. 50 P lehetett benne. Ezután a püspök úgy rendelkezett, hogy a plébános kezelje, kétnaponként ürítse, és a pénzt a szentvincéseknek adja át.

215 Ugyancsak jelentős támogatást kaptak a szentvincések a gyermeknyaraltatáshoz is. A gyermekstrand létesítéséhez — mint említettük — az újszegedi egyházközség 1500 pengővel járult hozzá.

216 1931. márc. 5-én a Belvárosi Egyházközség havi 5 pengőt a szegedi és havi 5 pengőt a kőszegi nyaraltatásra szavazott meg.

217 1932 áprüisában a belvárosi plébániától illetve egyházközségtől 300 pengőt kaptak a gyermeknyaraltatásra.

218 A Felsővárosi Egyházközség adományából 20 gyermek nyaralhatott 1930ban.

219 Segített Szeged városa, de támogatást kapott vállalatoktól, egyesületektől, egyénektől is. Szeged városa 1935-ben 15 gyermek nyaraltatási költségeit fedezte.

220 1932-ben a gyermeknyaraltatási a DEMKE 138 pengővel, a Belvárosi Egyházközség 300 pengővel, a Szeged Csongrádi Takarékpénztár 14 pengővel, dr. Szívessy Lehel ügyvéd 14 pengővel támogatta.

221 A gyermeknyaraltatás segítése céljából a szentvincések megszervezték a strandanyaság és strandapaság intézményét, melynek lényege, hogy a tehetősebb polgárok, akik szívükön viselték a szegény sorsú gyermekek egészségét, magukra vállalták egy-egy gyermek nyaraltatását. 212 PL 33/929, 897/930, Hist. Dom. 14. old. 213 Hist. Dom. 9. old. 214 PL 2743/938. 215 PL 2512/933. 216 Belv. Pléb. 1107/930. 217 Belv. Pléb. 1931. év, iktatószám nélkül. 218 Belv. Pléb. 267/932. 219 Hist. Dom. 37. old. 220 Sz.Ú.N. 1935. júl. 7. 221 Hist. Dom. 69-70. o.