A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

PÁL József: A Szent Vince Szeretet Egyesület tevékenysége Szegeden és Újszegeden

A móravárosi bölcsőde építésének céljára pedig népünnepélyeket szerveztek a Mars téren. Az 1928. júl.l-i népünnepélyre Várhelyi József pápai prelátust is meghívták a következő levél kíséretében: „A Szent Vince Szeretet Egyesület júl. 1-én a Mars téren nagy népünnepélyt rendez azon célból, hogy kebelében létesítendő bölcsőde felépítéséhez szükséges összeg egy részét megszerezhesse. Régi óhaja az egyesületnek, hogy ezen nemes és szociális célt elérhesse, és a jövő nemzedék egészséges és vallásos nevelését előmozdítsa. Tisztelettel kérjük Méltóságodat, hogy célunk megvalósításához segítségünkre lenni, ünnepélyünkön leendő megjelenésével megtisztelni és bennünket támogatni szíveskedjék. "

104 A szórakoztató rendezvények természetesen a farsangi időszakból sem hiányoztak. Minden év februárjában a „Lujzikák" vidám farsangi előadást tartottak a püspöki tanoncotthonban.

105 A farsangi teadélutánokat először a Szeretetház nagytermében, majd később a Népházban tartották.

106 A Szegedi Tanárképző Főiskolán 1942. Okt. 24-én rendezet jótékony hangverseny szintén elsősorban a „Lujzikák" munkáját dicséri. Ennek bevételéből — mint már említettük — a sebesült katonák betegszobáiba rádiókat vásároltak.

107 A segélyezéshez szükséges javak előteremtésének direkt formái voltak a gyűjtőakciók. Ezeket a szentvincés hölgyek vagy egyedül, vagy más testvéregyesületekkel közösen szervezték. Közülük példaként csak néhányat ismertetünk. 1932 nyarán a móravárosi templom építésére több mint 500 pengőt gyűjtöttek, így a Mécs László irodalmi est bevételével együtt, ez évben 1500 pengőt adhattak át Halász plébánosnak.

108 A karácsonyi segélyezés alapjára a templomban, a karácsonyi jászolhoz gyűjtőládákat helyeztek, melyekbe a hívők ruhaneműt és élelmiszert raktak, de voltak, akik az adományokat pénzzel váltották meg.

109 A legnagyobb méretű gyűjtőakciót az Újsomogyitelepi Boldog Margit Óvoda és Napközi Otthon fölépítésére szervezték, Tóth Mihályné közvetlen irányításával és cselekvő részt vételével. 1938 tavaszán, az építkezés beindításához mindenek előtt átadták a várostól ez évre kapott 1000 forintos részletet, és ehhez még gyűjtöttek 1250 pengőt. Majd az egyesület a város vezetéséhez fordult támogatásért, akiktől azonban azt a választ kapta, hogy az akciót a város anyagüag nem tudja támogatni. Az egyesület elnöknője ekkor alapítványt létesített. Saját kezűleg leveleket írt a város előkelőségeihez, sokat közülük személyesen is fölkeresett, hogy alapítványjegy vásárlására bírja őket. A korabeli sajtótudósítás szerint eredménnyel, mert a 30 pengős alapítvány jegyből néhányan kettőt-hármat is megvettek. így az óvoda és napközi 104 Belv. Pl. 624/928. 105 PL 620/939. 106 Sz. Ú. N. 1928. jan. 26.; Hist. Dom. 1947. febr. 18. 107 Sz. Ú. N. 1942. nov. 4. 108 Hist. Dom. 1933. febr. 27. 109 PL 795/939.