A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

PÁL József: A Szent Vince Szeretet Egyesület tevékenysége Szegeden és Újszegeden

A háború alatt tovább szélesedett a gondozói tevékenység. Az 1944. febr. 4-én tartott közgyűlésen Angster Mária titkár arról számolt be, hogy egyedül Móravárosban 135 családot gondozott az egyesület, és a többi városrészben is hasonló munkát végzett. A segélyezési munka ekkor már a rászoruló hadigondozott családokra összpontosult, mely munkát a Bajtársi Szolgálat keretében végezte a szentvincés egyesület is. 1943-ban például a szentvincés hölgyek közel ezer látogatást tettek a fronton lévő katonák családjainál, és 581 esetben nyújtottak segítséget a rászorulóknak.

71 A családgondozó munka során lelki segítséget is nyújtottak. Közreműködtek az egyházi esküvőt nem kötött szegények házasságának rendezésénél. A szertartás költségeit az egyesület teljesen magára vállalta, a lakodalmi ebédhez pedig borral, kaláccsal, süteménnyel járult hozzá. A családot gondozó szentvincés hölgyek pedig még a násznagy vagy örömanya tisztét is vállalták.

72 Az 1939. febr. 17-i közgyűlésen elhangzott titkári beszámoló szerint, 1938-ban 12 házasságrendezéshez járult hozzá az egyesület, a menyasszonyok és vőlegények felruházásával, személyenként 60 pengő értékben.

73 A következő évben talán még nagyobb méretű volt az egyesület házasság rendező munkája. Igaz, ekkor „csak" 10 esetben működtek közre, de — az 1939 évi munkáról szóló jelentés szerint — „ vállalták a teljes költségeket, sőt a házasulandók támogatására még kiosztottak: 7 férfi ruhát, 5 pár cipőt, 6 inget, 7 alsónadrágot, 6 pár zoknit, 2 kalapot, 11 zsebkendőt, 2 borotva szappant, 6 női ruhát, 7 női inget, 6 fejkendőt, 2 pár női cipőt, 8 pár harisnyát, összesen 450 P értékben, 3 esetben szeretet reggelin is vendégül látták az új házasokat. "

1A Érdekességként említjük, hogy ugyanebben az évben még aranylakodalmat is rendezett az egyesület egy idős házaspárnál, és gazdagon megajándékozta őket.

75 Ahol a gondozott családoknál kereszteletlen gyermek volt, ott az egyesület tagjai igyekeztek rábeszélni a szülőket gyermekeik megkeresztelésére. Még az is előfordult, hogy ők maguk vállalták a keresztanya szerepét, 1940-ben például 3 esetben.

76 Nagyon szép szokása volt az egyesületnek a szegény diákok patronálása. Egy árva gyermek taníttatásának teljes költségét vállalták, tanulmányai befejezéséig. Évente pedig két tanulót tandíj-segélyben részesítettek, összesen 87 P értékben.

77 Néhány egyesületi tag egy-egy szegény diák ebédeltetését és tízóraival való ellátását vállalta magára egy tanévre.

78 70 Sz. Ú. N. 1944. febr. 5 71 Uo. 72 PL 6206938 és 795/939. 73 PL 795/939. 74 PL 987/940. 75 Uo. 76 PL 723/942. 77 PL 987/940. 78 PL 723/942.