A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri néptanítók
Hegyessy István a Szárnyéhalom mellett vályogból épített egy tantermes, tanítói lakással, melléképületekkel ellátott korszerű iskolában kezdte az évet 71 fővel.(2. fotó) Makáry István az Árpádhalmi iskolában 61 gyermeket tam'tott. Az iskola céljára kibővítették a Rózsa Sándor által elhíresült csárdát egy osztályteremmel. (3. fotó) Tájcsik Ferenc 62 fővel maradt a központi iskolában, ami szinte üdülésnek számított. Pusztaszeri lakosok közül 1913-ban magyar 1263; német 1; tót 2 fő ebből tanköteles 312. Mint látjuk, még így is alig több, mint a fele járt iskolába. A falu pezsgő életet élt, ugyanis Kecskemét 1900-tól kezdte eladni hűséges bérlőinek a földeket, aki tehette vásárolt, aki nem, dolgozott a frissen létesült 50-100 holdas nagygazdaságokban. 14 A parti iskola nem volt már olyan magányos, egyre több szomszédja nőtt. Iparosok telepedtek meg, kezdett falu kinézete lenni a településnek, bár a közügyeket 1881 óta még mindig Kistelek intézte (egy Kecskemétr tel kötött szerződés alapján). Az egykori szeri 25000 holdas területen immár három pontban kezdett falucsoportosulás kialakulni. Születőben volt Pusztaszer központ, Sövényháza, és Munkástelep. Tájcsik Ferencnek azonban nem volt még itt a pihenés ideje — alig szokta meg az Árpád halom tetején levő turul madár a gyerekzsivajt, és a kiszűrődő egyszeregy kántálását — a két fiatal tanítót, a falu összes férfiával együtt elvitték a háborúba. Makáry István 15 hadifogságban sínylődött és nyoma veszett, Repka Gyula hősi halált halt a tomasovi harctéren. 16 A tanító úr a három iskola tanulóit egyedül tanította. A szárnyékhalmi tanulókat felrendelték a központi iskolába, az árpádhalmiakhoz pedig személyesen járt délutánonként, közben szervezte a jótékonysági rendezvényeket, vezette a háborús célokra a gyűjtéseket, agitált a békekölcsön jegyzések mellett. 17 Lazult az iskolalátogatási fegyelem a mulasztóknak csak intőket osztottak bírságot nem, ismétlő iskolát nem nyitottak, hogy a nagyobb gyermekek tudjanak dolgozni apjuk helyett. Az 1914-15-ös évtől kezdve bevonták a női munkaerőket a pusztai iskolákban is, így az árpádhalmi iskolában Tajthy Margit 45 fővel, a szárnyékhalmiban vannak. - Tájcsik Ferenc Pusztaszeri igazgató tanító 200 korona személyi pótlékot nyert a hivatása terén szerzett érdemeinek jutalmazásául. Iskolaszéki iratok Kecskemét Levéltár 13 Hegyessy István pusztai rendes tanítóvá választatott okt. 1-én arra az állásra, melyet a város államsegéllyel szervezett az 1911. év folyamán Pusztaszeren. Iskolaszéki iratok Kecskemét Levéltár 14 A napszámosoknak 400 négyszögöles házhelyeket osztottak Madari Gergely földjén a falutól 3 km-re Tömörkény felé. JUHASZ 1989 164. old 15 Makáry István Przemysl várában szolgált több hónapon át, míg a vár kapitulációja után orosz fogságba esett márc. 22.-én Iskolaszéki iratok Kecskemét Levéltár 16 „Repka Gyula fiatal két éves működésű szorgalmas tanítónk volt Pusztaszeren. Mint a 9. Honvéd gyalog ezred önkéntes tizedese küzdött az oroszok ellen, míg augusztus 26-án a tomasovi harctéren Huta mellett az ellenség golyója kioltotta ifjú életét. Iskolaszéki iratok Kecskemét Levéltár 17 1914-15 „Tájcsik Ferenc 1992 koronát gyűjtött katonáink részére egyebek között" 1915-16 „Tájcsik Ferenc április hóban jótékony célú ünnepélyt rendezett. Az ő közreműködésével előadott Honáruló c. színjáték 140 korona tiszta jövedelmet hozott, mely hadi özvegyek és árvák és a Vöröskereszt céljaira jutott. Képeslapokat árusított. Hadikölcsön igényléshez szervezett tagokat 85 ezer koronát jegyeztek a lakosság körében." 1916-17 Tájcsik Ferenc 4. Hadikölcsön buzgó tevékenysége miatt a Vallási és Közoktatásügyi Miniszter Úr kitüntető elismerését nyerte el. Vetítésekkel, adományokat gyűjtött hadiárváknak és a Vöröskeresztnek." Iskolaszéki iratok Kecskemét Levéltár.
