A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri néptanítók

rására, amit napjainkra teljes siker koronáz. Korosztályunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy az Opusztaszeri Nemzeti Emlékparkban millió magyar és nem magyar vendéggel egyetemben, méltó módon és körülmények között emlékezhet az elsőkre, akik Hunniát választották hazájuknak. TÖRÖKVILÁG Miután a törökök lerombolták a védtelen alföldi falvakat, Szer város is megsemmisült. A monostort török helyőrség bitorolta, majd hollók és zsiványok búvóhelyévé vált. 1620-tól már pusztaként említik a területet. A föld pihent és felejtett, eltemetett jó és rossz emléket egyaránt. Ember nélkül burjánzott az évszaknak megfelelő vegetáció. Lovascsapatok helyett a szél vágtázott akadály nélkül, nyáron homokból, télen hóból építve várakat, végül az országút is hűtlen lett és az utazók a Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kistelek, Szeged útvonalon épült csárdákban váltottak lovat és pihenték ki fáradalmaikat. A nagy némaságba omlott mintegy 25000 holdas szeri terület birtoklása hosszadalmas aktatologatás után sem tudott rendeződni. Sok nagy nevű főúr pályázott rá több-kevesebb sikerrel, de mind közül Kecskemét volt a leghűségesebb igénylő. A város már 1640-től jelen volt a területen bérlőként és 1827-ben egy számára szerencsés fordulat következtében tulajdonosa is lett Pusztaszer északi mintegy 8000 holdas területének, míg Kis Pusztaszer, Alsó Pusztaszer és a Pusztaszeri rétség a monostor romjaival a Palavicini uradalom része lett. PUSZTASZER NÉPE A 17. Századtól pusztabíró felügyelete alatt gulyák, ménesek, csordák ugyanúgy felverték a táj csendjét, mint az ezredév elején. A törökök elől városokba menekült utódok már nem találtak megélhetést az egészségtelenül túlnépesedett Kecskeméten sem, és nagy igény mutatkozott a föld bérletekre. A város folyamatosan jelölte ki a területeket, míg a környező puszták lassan tanyavilággá változtak. Pusztaszeren 1850-től közel tíz évenkénti rendszerességgel, általában 50 holdas parcellákat adott bérbe. A pusztát hamarosan ringatózó gabona földek, dohányültetvények, facsoportok tarkították. Felépültek a tanyák ahol nem a módos kecskeméti bérlő, hanem béresei, napszámosai, kertészei laktak családjukkal együtt. A lakosság túlnyomó többsége mégis kecskeméti volt, nagyobb ünnepeken hazajártak, halottaikat otthon temették el. Generációk távlatából 1929-ben Vicsai Lajos Kistelek története című művében

8 még mindig így jellemez: „A lakosság magába zárkózott igazi pusztaimádó magyar, ki féltékenyen őrzi anyavárosának, Kecskemétnek sajátságait." 7 A pusztaszeri Árpád Egyesület 1934-ben Trianon 15. évében idegenfogalmi bemutató mintaközséget tervezett létrehozni melyet vitéz és hadirokkant családokkal akart benépesíteni 20-20 hold földterületen gazdálkodott volna a mintegy háromszáz család. BÁRDOS Béla 8 i. m. 229.