A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri néptanítók

PUSZTASZERI NÉPTANÍTÓK KATKÓNÉ BAGI ÉVA Van egy hely a világon, melynek neve minden magyar számára ugyanazt jelenti: hazát, törvényt, honfoglalást, vezéreket, törzset, szerződést, győzelmet, földet -. Ez a név, mint a magyar sors egyszerre hatalmas és egyszerű, világhíres, de el nem ismert, ősi, egyben fiatal. Benne valóság, keveredik a legendával, kétség a bizonyossággal. E hely neve Pusztaszer

1

. Egy biztos: A hét halom árnyékában is ugyanolyan nehéz a földműves élete, mint bárhol az Alföldön. Dolgozatomban a falu népességét próbálom nyomon követni, amint megszelídítették a pusztát és szeretnék emléket állítani azoknak a tanítóknak, akik életüket töltötték el a fülledt pusztai iskolák termeiben gyakran 100-120 emberpalántát nevelve, közben küzdöttek a szülői ellenállással, szervezték a felnőtt lakosság összejöveteleit és végeztek minden közművelődéssel kapcsolatos feladatot. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Az első írott forrás a Gesta Hungarorum őrzi Béla király névtelen jegyzőjének sorait, mely 1743-ig csipkerózsika álmát aludta egy bécsi könyvtárban. A kódex a lehető legjobbkor lett felfedezve, így táplálni tudta reformkori elődeink ébredező öntudatát.

2 Kölcsey, Vörösmarty költeménnyel üdvözölte az első országgyűlés színhelyét, Katona József felidézte emlékezetében a gyermekkori játszóhelyeit a romos puszta templomokat.

3 Egy másik jegyző, Hornyik János (Kecskemét város 1 „E néven a 19. Századi források azt a községet emiitik, amelynek területe 1828-tól Kecskemét város birtoka volt. Kistelek, Sövényháza, Tömörkény és Pálmonostora határolták, területe 7536 kat. holdra rúgott. JUHÁSZ 149. old. 2 „A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen (az Alpár mezején vívott csata után) tovább vonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak Gyümölcsény erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték a magyarok a maguk nyelvén szeri-nek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának..." CSONGOR 3. old. 3 „...A Zeéri puszta Templom, mely most is eléggé árulja hajdani nagyságát, jó ideig állott izmos tornyával: de mivel abba Zsiványok és útonállók fészkelték magokat, és e temérdek síkságon, mintegy messze látó Hegy gyanánt szolgált, az emberi bátorságra való ügyelés a tornyot lerántatta..." JUHÁSZ 10. old.