A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

Dr. HALMÁGYI Pál: A francia tolmács

kárainak megtérítését, ill. az un. rekvirálási bonok kifizetését az antant bizottságoktól. Ez a küzdelem igen csekély eredményt hozott. Visszatérve Trúth Ferenc egyéni sorsára, nem tudjuk mi okból, de 1923-ban családját Makón hagyva, visszautazott Franciaországba. 1926-ban felesége, már új lakásukból az Új u. 5. szám alól levelezett a Magyar Kivándorlókat és Visszatelepülőket Védő budapesti Irodával. 1928-ban 85 éves korában meghalt ifj. Trúth Ferenc nevelőanyja, Árva Veronka, s egy évre rá az 1845ben született id. Trúth Ferenc nevelőapja is. Makón maradt családjából első gyermeke Ferenc 1924-ben megnősült, majd 1928-ban Mária is férjhez ment. A Párizsba került apa, legkisebb lányával Irénnel, jó kapcsolatot tartott, mert a 30-as években kivitette magához. A hosszú külföldi tartózkodás miatt magyar áUampolgárságát elvesztett leány 1942-ben kérte visszahonosítását, ami év végére meg is történt. Trúth Ferenc második franciaországi életszakaszáról keveset tudunk. 1942-től haláláig egy 9. emeleti lakásban lakott Párizs egyik nagy sugárútján. 1951-ig dolgozott, s azután igen takarékosan, tartalékaiból élt. Ahogy idősödött, úgy szorult mindinkább segítségre. A sors véletlen szeszélye folytán, a mellette levő lakásban is egy magyar család lakott, Tóthék. Tóthné leveléből tudjuk, hogy ők sokat segítették idős honfitársukat. Trúth Ferencre mint egy igen művelt, finom, idős úrra emlékeznek, aki nyolc évig tanította zongorázni kislányukat. Az ismert politikai viszonyok miatt, magyarországi családjával a II. vh. után nem találkozhatott, csak egyik 1956-ban Svédországba disszidált unokája Tőzsér Zoltán kereste fel 1960ban Párizsban. A párizsi magyarok — Tóthék mellett — rendszeresen meghívták magukhoz. Később elintézték, hogy a párizsi Magyar Ház és a Katolikus Egyház is segítette, támogatta. Az 1960-as évek elejétől lakbérét a párizsi magyar konzul rendezte. A rendszeres élelmiszer csomagokon kívül a magyar papok, minden nyáron egy vidéki kastélyba vitték nyaralni. Mivel soha nem honosítatta magát, a francia államtól semmiféle nyugdíjat, öregségi segélyt nem kapott. 91 éves korában kórházba került és 1968. november 21-én elhunyt. A római katolikus egyház temette el, s utolsó útjára a Tóth házaspár, s két magyar asszony kísérte ki a párizsi temetőbe. DR. PÁL HALMÁGYI THE FRENCH INTERPRETER Ferenc Árva was the fourth child of a traditionally Catholic peasant family. He was born in Makó in the spring of 1877. At the age of five, he was adopted by his childless aunt, Viktória Árva, who was the wife of Ferenc Truth, a furrier in France. This is how the young Hungarian, who now bares the name Ferenc Truth, arrived in Paris where he not only completed his schools, but also learnt a profession, and completed his military service in the French army. The highly decorated certificate of his stepfather — signed also by the world famous painter Mihály Munkácsy — was dated at the international exhibition of the "Hungarian Organisation for Mutual Aid in Paris". (See photograph on page 176) At the beginning of the 1900s, his step parents moved back to Makó, and Ferenc Truth followed them somewhat later. This is where he was married and began his independent life.