A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

Dr. HALMÁGYI Pál: A francia tolmács

Valóban, 1903-ban 26 évesen, a Franciaországból hazatért ifj. Trúth Ferenc Makón megnősült. Csorba Imre gazdálkodó Etelka lányát vezette a belvárosi katolikus templom oltárához. A menyasszony családja, éppen úgy mint a vőlegényé tiszta katolikus, a férfiak mindegyike pedig földműves. így volt ez az Árva — Igaz családnál is, bár kivételesen az Árva nagyapa már csizmadia mester, fia pedig megyei hajdú lett. A házassági anyakönyvbe, ifj. Trúth Ferencet ,mint kisbirtokost jegyezték be, lakóhelyéül a pedig a 3055. sz. makói házat adták meg. Rövid ideig lakhatott azonban itt, — a mai Királyhegyesi utca elején — az ifjú pár, mert a párizsi ismerősök lapjai az Ér (Apaffy) utcába érkeztek. A szórványos adatokból tudjuk, hogy a nevelőszülőké az Apaffy u. 19. számú rangos, négyablakos fordított ház, az Érig nyúló hatalmas telekkel. (2917. szám) Ez a ház 1824-ben Igaz Imre tulajdona

3

. Árva Veronkának sógornője volt Igaz Veronika, s talán ezért vásárolták meg a Franciaországból hazaköltöző idősebb Trúthék éppen ezt a házat. Ifj. Trúth Ferencnek és feleségének Csorba Etelkának ismerjük a felmenőit, a 16 dédszülőig bezárólag.(Táblázat: I.sz.melléklet) Megvizsgálva e sokaságot szemléletes képet kapunk Makó 19. századi társadalmának egy szeletéről, a katolikus földművesek vagyoni állapotáról, házassági szokásairól és a városon belüli elhelyezkedésük földrajzi paramétereiről. Borovszky munkájában közre adja az 1557-58-as török összeírást a város lakóiról.

4 E névsorban már szerepelnek a Nagy és Vincze családok nevei. Az 1717-es összeírásból az Igaz, a Török és a Nagy családok nevei tűnnek elénk. 1780-ban Igaz József, 1828-ban Igaz Imre a bíró. (Övé a hatalmas porta az Ér utcában.) Nacsa András 1780-ban, Igaz István 1822-ben volt esküdt.

5 A 16 dédszülőt megvizsgálva két esetben nem találunk kapaszkodókat a makói származáshoz, ill. a helyben lakáshoz. Ördög Anna (Igaz Istvánné) és Krak(k)ó Mária (Török Antalné) más vidékről került házassága révén Makóra. (A Krakkó név talán lengyel származásra ill. a lengyelországi születési helyre mutat). A többi 14 dédszülő mind makói és szerepel az 1824. évi Giba Antal féle, a város belterületét ábrázoló térképhez csatolt névsorban. Árva Ferenc a 2840. szám alatt (ma Kerkápoly u.), felesége Juhász Anna, szintén a katolikus fertályon, vagy a Zrínyi (2774, 2762, 2758, ) vagy a Töltés utcában (2589, 2619, 2587) lakott. (Az esetlegesség amiatt van, hogy itt már nem ismerjük az apák neveit) A következő dédszülőpár is természetesen katolikus, Nagy József a 2930. szám alatt a Vörösmarty utcán, felesége Benkő Rózsa a 2630, vagy 2629. szám alatt a Szent Gellért utcában lakott. Igaz István a 2909. szám alatt az Apaffy utcában élt feleségével, az ismeretlen helyen született Ördög Annával. A Sárkány család a Zrínyi utcán a 2900 szám, vagy az Irinyi utcán, a 2777. szám alatt lakott. Ezen a környéken több ház is a tulajdonukban volt, ezért az utcát is Sárkány utcának nevezték.

6 Több helyen is látható, hogy a közvetlen szom3 TÓTH Ferenc: Giba Antal felmérése Makó belterületéről 1824-ben. A Makói Múzeum Füzetei 51. Makó, 1986. 4 BOROVSZKY Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Budapest, 1897. II. köt. 353.0. 5 I. m. II. köt. 375. o. 6 GÉCZI Lajos: Makó utcanevei 1851-ben. A Makói Múzeum füzetei 37. Makó, 1984.