A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ERDÉLYI Péter: Egy csongrádi mérnök-gazdálkodó-politikus, Ludrovai Tóth István naplója 1903-ból

Ludrovai Tóth Istvánt a mérnöki-műszaki tudományok érdekelték. Huszonkét évesen államtávírászati végzettséget szerez, majd 1871-ben a műegyetemen gyakorlati mértanból és úrbéri törvényekből jó eredménnyel szigorlatozott, földmérő lesz. 1869-től közel egy évtizeden át Csongrád város mérnöke. E tisztében fő feladata volt az 1500 holdas kilencesi legelő kimérése, kiosztása a birtokosok között, és természetesen a Tiszától fenyegetett város árvédelme.

8 Gátépítési és -kövezési javaslatait rendre elutasította a képviselő-testület. Az 1876-os és 1881-es árvizek okául ezt fel is rója az 1882-ben Temesvárott kiadott és Ordódy Pálnak, közmunka és közlekedésügyi niiniszternek, Csongrád országgyűlési képviselőjének ajánlott kis iratában, amelynek a Tisza szabályozás és Csongrád város jövője címet adta. Vélekedése szerint, ha a közgyűlés 1879-ben elfogadja gátmegerősítési javaslatait, akkor elkerülhető lett volna a tragikus árvíz. Könyvecskéjében beszámolt arról is, hogy kapcsolata a városvezetéssel elmérgesedett; egyes „rosszlelkű emberek" még az árvízvédelmi bizottság jegyzőkönyvét is meghamisították, áthúzták a reá vonatkozó bejegyzést, amely így szólt: „1881-dik évi április hó 28-án éjjeli IIV2 órakor a Bökényi gáton a katonaság ... 100 katonával együtt feladta a védekezést, a mérnök urak is mind otthagyták állomásaikat, kivéve Tóth István helybeli mérnököt, ki a legveszélyesebb pontokon néhány emberrel és Benke Tatár Imre felügyelővel minden emberi erőt megfeszítve védte pozícióját ,j9 Helyzete ezután tarthatatlanná vált szülővárosában, ezért előbb Hódmezővásárhelyre megy, ahol főmérnök lesz, majd 1883-tól 1893-ig Arad város első almérnöki posztját nyerte el pályázattal. Szakértelmét árvédelmi, útrendezési, földmérési munkákban kamatoztatta.

10 Itt ismerkedik meg és köt barátságot Barabás Béla ügyvéddel, aki az 1890-es évektől a függetlenségi párt országgyűlési képviselője. Valószínűleg az ő hatására lett Ludrovai is a 48-as, függetlenségi párt lelkes híve.

11 1893-ban nyugdíjazzák, ekkor tér vissza Csongrádra, Erzsébet majori szőlőbirtokán kezd gazdálkodni. Mivel felesége meghalt, édesanyjával neveli két fiúgyermekét, és aktívan bekapcsolódik a 48-as párt helyi választási küzdelmeibe. Közvetlen kapcsolatba került Kossuth Ferenccel, a párt elnökével, aki leveleiben az 1896-os országgyűlési választások kampányában arra kérte, hogy kiáltsák ki a csongrádi kerületben követjelöltnek Szabó Endrét, az Üstökös szerkesztőjét. A siker érdekében Ludrovai még plakát formátumban is kinyomtatja Kossuth Ferenc levelét; ennek ellenére a terv nem valósult meg.

1 Kossuth Ferenc még két jelölt támogatását kérte Ludrovaitól, 1900-ban Dienes Márton és 1902-ben Polányi Géza jelöltségét, ezek a kísérletek ugyancsak zátonyra futottak.

13 6 Az államtávírász oklevele 1868-ból: ltsz.88.2.37. 7 Műegyetemi oklevelének másolata: ltsz.88.2.36. 8 Bizonyítvány Ludrovai Csongrádon végzett mérnöki tevékenységéről: ltsz.88.2.41. 9 Ludrovai Tóth István: Tisza szabályozás és Csongrád város jövője. Temesvár, 1882. 12.o. 10 Arad első almérnökeként végzett munkáját igazoló okmányok: ltsz. 88.2.33.(1890); 88.2.39. (1883); 88.2.38. (1898) 11 Barabás Béla Ludrovaihoz írt két levele 1907-ből és 1916-ból: ltsz. 88.2.10; 88.2.13. 12 Kossuth Ferenc 1896. október 7-ei levele Ludrovaihoz. Ltsz.88.2.12. 13 Kossuth Ferenc Ludrovaihoz írt levele Dienes Márton támogatásáról, ltsz. 88.2.11. Kossuth Ferenc a másik levélben Polányi Géza támogatását kéri Ludrovaitól: ltsz.88.2.6.