A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

TÓTH István: Gyermekszociális gondoskodás Szegeden századelőn (1914-1918)

még nagyhangú, kötekedő szabómester uram, ki atyja és mestere is volt a fiúnak egyszemélyben. Mielőtt beszámolómat befejezném, néhány szóval meg kell emlékeznem arról is, hogy Szegeden 1917. tavaszán elvetett magocska: a Gyermekrendőrség esz­méje miként terjedt az országban, hová fejlődött és mit lehet még működésétől re­mélnünk? Szeged után Szombathely volt az első hazai város, ahol siettek a Gyermekrend­őrséget megszervezni. A múlt év szeptemberében megalakult szervezet tagjai ott is nagyrészt pedagógusok: tanárok, tanárnők, tanítók, tanító- és óvónők, valamint lelkészek. Szegedi mintára „Alapszabályt" készítettek, melyet a belügyminisz­terhez is felterjesztettek. A belügyminiszter azonban azzal az indoklással, hogy a társadalmi Gyermekrendőrség Patronage jellegű s mint ilyen nem igényel mi­niszteri jóváhagyást — nem is hagyta jóvá. Am a működésben továbbra is ezt tartják irányadóul s a szervezet működése oly kielégítő, hogy saját kijelentésük szerint a fennállás rövid ideje alatt sokkal több eredményt értek el, mint a Patronage-egyletben kifejtett hosszú éveken át folytatott munkálkodással. A Gyermekrendőrség a városi rendőrségnek egyik osz­tályát képezi, működésük előtt esküt tesznek s szolgálatuk ideje alatt hatósági kö­zegekül tekintetnek. A szervezetből csak 8 napi előzetes felmentés után lehet ki­lépni. A szolgálat persze díjtalan. A vezetőséget az elsőfokú rendőrhatóság hozzájárulásával saját kebeléből választja a szervezet, mely egy férfi és egy női fő­parancsnokból, egy női és egy férfi parancsnokból, valamint titkárból áll. A Gyer­mekrendőrség tagjai egyébként egymással szemben csak mellérendelt viszonyban állanak." Eddigi működésük ideje alatt különös gondot fordítottak a mozgószínházak el­lenőrzésére, miért is gyakran tartottak razziákat, hogy a nem odavaló fiatalko­rúakat eltávolítsák. De gyakran tartottak razziát a vasúti pályaudvarokon, vágó­hídon s a külvárosi utcákban is. Állandó összeköttetést létesítettek a fiatalkorúak bírájával, kinek felhívására az összes környezet-tanulmányokat a tagok végezték. De kapcsolatot létesítettek a Patronage Egyesülettel is. Amint értesültem, Kolozsvárott is fel fogják állítani a Gyermekrendőrséget. Egyelőre egy folyó évi május havában a rendőrlegénység részére kiadott főkapi­tányi „Utasítás "-sal próbálkoztak preventív gyermekvédelmet biztosítani. Az uktasítás 21 pontban foglalja össze a fiatalkorúakkal szemben szükséges fel­ügyelet és ellenőrzés irányát, módját és mértékét. E pontok javarészt meg­egyeznek a Szegedi Gyermekrendőrség „Útmutatásai "-ban foglaltakkal. Pest-Pilis-SoltrKiskun-vármegye törvényhatósága szabályrendelet alakjában kíván a fiatalkorúak bűnszerző alkalmaival szemben védekezni. A mozi-látoga­tást, korcsmázást, szeszesitalok élvezetét, dohányzást, ponyvairodalom olvasását szabályozó, illetőleg tiltó szabályrendeletek betartására, a gyermekek és fiatal­korúak ellenőrzésére „Gyermekvédő Bizottságok" felállítását javasolja a tervezet. E bizottságok a Gyermekrendőrséghez hasonlóan működnének s csupán az a kü­lönbség, hogy itt kötelező módon utasítja a főszolgabíró, vagy városi tanács külö­nösen a pedagógusokat, lelkészeket, jegyzőket, a gyermekvédő egyesületek ve­zetőit a bizottságba való belépésre. A társadalom más rétegeiből 3 évi időtartamra ugyanezen faktorok nevezik ki a többi tagokat. A működés ingyenes.

Next

/
Thumbnails
Contents