A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

vandó: erre is példávasl szolgálok: Erdei Dániel és az első fő térítő, s püspök Hackl elmentek egy Új-Vidéki atyafihoz látogatóba, és ott valami jó féle szerémi bortol annyira becsíptek, hogy Hackl mé okádott is, mivel gyengébb volt bort inni, mint Erdei

: de az ilyen dolgot a sátánnak rovják fel. Ezzel éppen ellenkezőleg egy idevaló szegény gyenge atyafi Tóth János kubikolni lévén igen fáradtan ért be Zomborba, hol fél fertály itsze pálinkát, s egy messzely bort megivott, s ez a fáradt eléhezett embernek meg ártott; e tette miatt röktön egy évre mint sérültet nyugalomba tették, úgy hogy neki az ép tagokhoz még köszönnie sem volt szabad. A nősülés következőképen megy véghez: Ha valaki feleséget akar venni, tartozik a gyülekezetnek bejelenteni, és az keres neki nőt, azonban — bár nem éppen múlhatatlanul akoz kell neki állani; de azért mégis ritka a ki ellent mond, mert akkor az atyafiak ellen vétene. Ekkor asztán az erős atyafiak megáldják az illetőket, s a házasság meg van. Úgy szintén ha másegyébb világi ügyben van is valami bajok — ha hogy az ia nazarénus, a kivel az ügybaj van — azt is a gyülekezet intézi el, és abban meg kell nyugodni az illetőnek, mert ha nem engedne, menten kivetik s így nem mer senki semmi dologban ellent mondani. Épen a napokban történt, hogy Notter apostol széttépette a szomszédjának egy tyúkját; a káros nő, névszerint Pormozi Jánosné feljelentette a kárt a több atyafiakhoz, a kik között voltak többen, kik a dologra nézve semmit sem szóltak, Csányi Márton püspök úr pedig ekképen szólott: ha kárt tett Notternek a tyúk hát jól tette hogy szétépette. íme tehát azért nehéz ő közöttök maghatározni, hogy tulajdonképen milyen törvény szerint járnak el, mert, mert rendesen azon személy minősége, a ki a bűnt vagy hibát elkövette, dönti el az ügyet; mert pl. Notternél és mint föntebb láttuk Erdeinél és Hackelnál a Sátán a bűnös a szegényebb Tót Jánosnál pedig már ő maga a bűnös. Kalmár Istvánt a pacséri gyülekezet alapítóját is többnemü fertelmességein kívül épen azért tették ki végképen a gyülekezetből, mert ő — ha a bolond vagy okos órája följött önállóan is mert szólani és intézkedni. A gyülekezet szükségleteire önkéntes adakozás van ugyan közöttük, de baráttól vagy sérülttől nem vesznek el semmit, kivévén ha egyes gazdagabb tagoknak nyújt a gazdagabb barát ajándékot — azt nem bánják. Egyéb iránt a begyült pénzből a gyülekezetnek nem csak saját szükségeit fedezik, hanem ha valahonnan főbb fajta látogató jön: annak elébe kell küldeni a pénzt, hogy tovább utazhasson, így osztán az ilyen csavargó soha sem a maga, de mindig a más pénzéből utazgat még Amerikába is.