A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

Ebben a kérdésben kevésbé megértően nyilatkozik a Maros „A sajtényi nazarénus. Katona, ki nem fog fegyvert" címmel. A szegedi honvédkaszárnyából kísérték az aradi honvédkerületi hadbírósághoz Román Mihályt, sajtényi földművest, akit mindössze 21 napra hívtak be szolgálatra, de ő fegyvert nem fogott, „kijelentette, hogy ő nazarénus és a vallása tiltja, hogy fegyvert fogjon. (...) Azóta a szerencsétlen embert állandóan büntetik. " Megtudjuk, hogy főhadnagya Sávay Lajos még egy román tolmács segítségével is megpróbálta elmagyarázni neki, melyen nagy bajba kerülhet. De ő csak ezt válaszolta: „Akár odahaza vagyok, akár a tömlöczben, egyre megy, a föld felett maradok mind két esetben. " Két évvel ezelőtt újoncképzésén még fogott fegyvert, most nem. Több évi börtön vár rá, „pedig csak 21 napig kellett volna Szegeden maradnia. "

225 Az esetről hasonló módon, hosszan írt a Makói Újság is. Hangvételével viszont jóval emocionálisabb. A tudósítást így fejezte be: „Ezalatt a csanádmegyei kis községben kétségbeesve várja a családja a kenyérkereső családfőt. Letelt már e fegyvergyakorlat ideje, a községből bevonult legények már mind odahaza vannak, csak éppen ő nem tér haza. A szerencsétlen ember nem is értesitendi családját szomorú sorsáról, nehéz rabságáról, mert a raboskodó katonának tiltva van a levélírás. "

226 A katonaságról szóló tudósítások még egyszer megsokasodnak, 1914-ben. A Makói Független Újság „A nazarénusok esküje" címmel tudósít, hogy ezután a nazarénusok számára az ünnepélyes bizonylás is elfogadható,

227 majd később egy eskütétel miatt bajba került nazarénus katona estét érinti röviden.

228 Még két eset érdemel említést. Egy szenzáció gyanús és egy elismerő tudósítás. Az első „A Maros titka... Csanád alatt kifogták a nazarénus püspök hulláját" címmel a sajtényi Drágán Vazul haláláról tudósít. Ha igaz, akkor egy mindenét a gyülekezetre áldozó, kiábrándult ember haláláról kapunk beszámolót. A másik a makói gyülekezet vezetőjének Zeitler Rudolfnak a haláláról szóló tudósítás. Ennek fő részeit idéztük. Egy elismerő, a nazarénus vezető értékeit nagyra tartó írást tette közzé a újság.

229 Ezután mindent elnyomnak a háborús jelentések. A cenzúra pedig nem tűri, hogy a pacifista gyanús nazarénus kérdés még csak említés képen is valami teret kapjon e nehéz időkben. 225 Maros 1909. szeptember 23. 226 Makói Újság 1909. augusztus 15. 227 Makói Független Újság 1914. január 16. 228 Makói Független Újság 1914. április 25. 229 Makói Független Újság 1912. április 10.