A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

REIZNER ÉS TÖMÖRKÉNY - AZ ELSŐ 30 ÉV A város árvíz utáni újjáépítésének meghatározó része volt a kulturális téren való megújulás is. Ennek első, országos jelentőségű eseménye, hogy az árvízben tönkrement város részére Somogyi Károly esztergomi kanonok odaajándékozta 40.000 kötetes kiváló könyvtárát. Az így létrejött városi könyvtár országos jelentőségű kulturális intézmény, amely az 188l-es február 15-iki alapítólevéltől számítja létrejöttét. A városban ezt megelőzően - néhány ezer kötetes, jelentéktelen kis könyvtár működött. Ugyanakkor jeles személyiségei révén több olyan magángyűjtemény is formálódott, amely részben régiségekből, részben régi pénzekből és érmekből állt. Ezek közül kiemelkedett a város főjegyzője, Reizner János, akit ezen régiségek iránti vonzódása, illetve a bölcsészettudományokban való jártassága révén 1882 június 16-án az új könyvtár igazgatójának neveztek ki. A sok pozitív történés közepette nem kell csodálkozni, hogy voltak kellemetlen kísérőjelenségek is: nevezetesen, hogy az alapító, az adományozó, Somogyi Károly ragaszkodott ahhoz, hogy az általa adományozott könyvtár, csak könyvtárként működjön és nem engedte, hogy ez az intézmény egyúttal mint városi múzeum is folytathasson tevékenységet, mert úgy vélte, hogy ezzel az ő könyveinek jelentősége csökken. Mindez a kérdés azért merült föl fokozottan, mert Reizner János saját gyűjteményét, - amely a már említett módon régiségeket tartalmazott - szerette volna szintén ezen intézmény keretében kezelni. Végül Reiznernek sikerült elérni az alapító Somogyi Károlynál, hogy az újonnan létrehozott könyvtár folyosóján elhelyezhesse saját gyűjteményét. Reizner János nem véletlen gyűjtögette a régiségeket, mert szándéka az volt, hogy Szegeden is mihamarabb létrehozzanak egy olyan, társulati alapon szervezett múzeumot, amely ez időben az ország legfejlettebb városaiban már megfigyelhető volt. Ezt a szándékot nehezítette Somogyi Károly akadékoskodása. Végül a királylátogatásra készülő Szeged 1883-ban nem halogatta tovább a múzeum létrehozását és érthető módon Reizner János közreműködése révén valósult meg ugyanazon évben. A múzeum létét demonstráló gyűjtemények anyagát fölfektető nyilvántartás, leltárkönyv a meghatározó a gyűjtemények létrejötte szempontjából. Az első leltárkönyv a pénz- és éremtár anyagot tartalmazta és ezt Reizner 1883 áprilisában nyitotta meg. A következő kötet és ez a történeti gyűjtemény alapító dátumának tekinthető, - az 1883 augusztus 27-én megnyitott nagy, vaskos leltárkönyv, amely Reizner János írásával a következő címet hordozza: „A Szeged-városi Múzeum régiség és történelmi emléktárának Naplója". Ez a kötet az említett dátummal kezdődően egészen 1906-ig tartalmazza az idekerült anyagokat. Ekkor telik be a kötet és kerül megnyitásra a következő. Nyilván nem véletlen ez a leltárkönyv-nyitási akció, hiszen maga a városi tanács 1883-ban végzést hozott arról, hogy a város nagyarányú újjáépítési munkálatai során talált régiségeket a könyvtár állományában helyezzék el és ezt megerősítette Tisza Lajos királyi biztos is, aki rendeletet hozott arról, hogy a munkálatok folyamán előkerült régiségeket a könyvtárnak adják át. Reizner maga óvatos volt, ezért a saját pénz- és éremgyűjteményét szintén behozta a könyvtárba, de ekkor még a tulajdonjogot magának fenntartotta. 2 Somogyi Könyvtár, 49. 3 I. m. 49-50.