A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Előszó

ELŐSZÓ 1995-ben jelent meg az új típusú évkönyvsorozatban a Történeti Tanulmányok 1. kötete. Kissé bosszúra nyúlt időszak után most a másodikat veheti kézbe az olvasó. A késedelem oka részben az újabb és újabb kéziratok ékezése, átdolgozása miatti várakozás volt, részben pénzügyi jellegű, mert a kötetünk immár pályázati pénzek igénybevételével valósult meg. Remélhetőleg a tanulmányainak bősége kárpótlást jelent a késedelemért. Változás történt a kötet külsejében is. A múzeumi vezetés egyeztetése révén a jövőben köteteink azonos formában jelennek meg, jelezve az egyes tematikus kötetek összetartozását a múzeumon belül. Két aktuális dátum is indokolta a kötet mostani megjelenését. 1998-ban volt a szegedi múzeum Történeti Gyűjteménye 115 éves, és egyben az 1978-ban szerveződött Történeti Osztály 20 éves. Ez a két jelentős dátum okot adott a visszatekintésre, és eddigi működésünk méltatására. Mindez azt is jelenti, hogy az ország egyik legrégibb múltra visszatekintő gyűjteményének örökösei vagyunk, ami jogos büszkeségre ad okot. A másik aktualitás, amelyet e kötettel ünneplünk, az Nagy István tanár úr 70. születésnapja. Nagy István személyét és működését nem e kötetben kell részletesen ismertetni és méltatni. De működése a szegedi múzeum és az 1978-ban megszerveződött Történeti Osztály szempontjából is alapvető. Mivel e sorok íróját kivéve hosszú időn át az ő tanítványai alkották a múzeumi történész gárdát, tevékenységük a múzeum történetének szerves része. A gyűjtemény szempontjából az a fontos és meghatározó, hogy tanítványait a korszakra jellemző hivatalos történetrfölfogástól eltérően, egy sokkal igényesebb, differenciáltabb, a hangsúlyokat máshová helyező módon oktatta. Elsősorban természetesen a 20. századról van szó, ahol olyan témákra, korszakokra is kitért, amely fölött a hivatalos korabeli történetírás elsiklott, vagy azokat néhány sematikus mondattal intézte el. Ezek között ki kell emelni az 1918-20. közti időszakot, a trianoni békét és az ezzel kapcsolatos változásokat, a Magyarországot érintő demográfiai, politikai, művelődési, közgondolkodási tényezőket, a két háború közti időszak részletes és árnyalt bemutatását, a főbb szellemi irányzatok elemzését, valamint a II. világháború értékelését, az 1945 utáni időszak sorsfordulóját, illetve az ekkor történteket, valamint az 1956-os események említését, bizonyos szintű tárgyalását. Ez a sematikusnak tűnő felsorolás rendkívül fontos koncepció- és meggyőződésbeli változást jelentett azoknak a fiatal hallgatóknak, akik ott a történelem szakot elvégezték. Ez a fajta problémafölvetés, a dolgok részletes megvizsgálása, a prekoncepciótól mentes témafeltárás nagyon sokat segített azon, hogy a Történeti Osztály az 1970-es évek végétől kezdve, az 1980-as éveken át meghatározó tevékenységet folytatott a