A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Az 1806-ban szerveződött szegedi polgárőrségi századok egyenruházatuk és zászlóik tükrében

A zászló egyedüli dísze a nagy oválkeretben látható festmény, amely egyik oldalon Máriát ábrázolja, a keretben „Magyarok nagyasszonya" felirat látható. A festmény alatt a következő versezet olvasható: „Midőn szent koronánk végre visszanyertük, Es azzal Leopoldot királynak szenteltük, Édes szabadságunk erősebb lábra tettük: Akkor örömünkre e zászlót festettük. 1790. " A másik oldalon a város címerét láthatjuk. A címer oválkeretben „Nemes Szabad Királyi Szeged Városának címere 1200" felirat. Fölötte 12 kerektalpú pajzson a magyar birodalom és tartományainak címerei. Külön köralakú lepény pajzson, sárga mezőben, a római szent birodalom címere, a kiterjesztett szárnyú kétfejű feketesas látható. Hozzátartozik még egy sötétbordóra és sötét zöldre festett barázdált farúd, lándzsaszerű, fém zászlócsúccsal. A rúd hossza 334 cm. Restaurálva. 6. A szegedi polgári őrsereg zászlója ltsz. T.67.52.1. (15. fotó) A zászló csodával határos módon menekült meg az enyészettől. Bár írott forrása 1844-ből származtatja, stüusjegyei arra engednek következtetni, jóval előbb a századforduló tájékán készülhetett. Reizner János 1884. november 22-én a múzeum leltárkönyvébe a következő sorokat jegyezte fel: „Zászló a szegedi 1844-48. évi polgári őrseregtől. Fakult ripszselyemből. Szélessége: 88 cm, hossza: 95 cm. A rojtozat hiányzik. A széleket két arany csík között, színehagyott, eredetileg piros-fehér-zöld színű és gyertyaláng alakú festés övezte. Középen az egyik oldalon Magyarország címere, a másikon Szűz Mária a kisded Jézussal. Csokros két ágú selyemszalagja egyenként 109 cm hosszú és 6 cm széles, rajta keskeny ezüst rojtozattal. Az eredetileg háromszínű szalagon „A polgári őrseregnek" „Bába Agnes május 16. 1844" ezüstözött felírásnak megfeketült nyomai. E zászló 1869-ben, a Fodor és Kossuth utcák sarkán lévő telken, Kohlmann kékfestő által eszközölt építkezés alkalmával az emésztőgödörből került elő. Rajta volt még a viaszos vászon takaró is, mely az enyészettől megvédte, ámbár a piszok és nedvesség átjárta. A telek egykoron Jópál József polgárőrségi lovas kapitány tulajdona volt, ki az 1850/54 évi ostromállapot alatt félelmében, a be nem szolgáltatott zászlót az emésztőgödörbe rejtette. Midőn a zászlót megtalálták, a vastag s tömör ezüstből készült lándzsacsúcsot, felhúzópajzsát, a rojtozatot leszedték és az ezüstművesnek adták. A zászló pedig Kohlmann sógorának, Kiss István Vácz-megyei papnövendéknek, ettől pedig Reizner birtokába került iszonyú piszkosan és bűzösen. A zászlót a Szegedi nemzetőrség az 1848-49. évi délvidéki katonai szolgálatok alkalmával is használta. Ott volt a lagerdorfi csatában, Szenttamásnál, stb. Adományozó: Reizner János". Tüzetesen megszemlélve a zászlót, számos jel utal arra, hogy a zászló Mária Terézia korától kezdődően 1806-ig készülhetett.