A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
KATKÓNÉ BAGI Éva: Az 1806-ban szerveződött szegedi polgárőrségi századok egyenruházatuk és zászlóik tükrében
AZ 1806-BAN SZERVEZŐDÖTT SZEGEDI POLGÁRŐRSÉGI SZÁZADOK EGYENRUHÁZATUK ÉS ZÁSZLÓIK TÜKRÉBEN KATKÓNÉ BAGI ÉVA A fegyveres alakulatok minden korban nagy figyelmet fordítottak egyenrubázatuk kialakítására, a formaruha, a csapatzászló adta meg az alakulatok sajátos karakterét. Fokozottan érvényesült ez a szempont, amikor a haditechnika fejlettsége még nem követelte meg a terepszín viselését. A színpompás vitézek masírozása fiatal fiúk ezreiben ébresztett erős kalandvágyat, s fájdalmas sóhajukat Arany János találóan fogalmazta meg a „Toldi"-ban: „Hej ha én is köztetek lehetnék! Szép magyar vitézek, daliás leventék!" Ebben a tanulmányban rövid áttekintést adunk a múlt század elején szerveződött polgárőrségről, különös tekintettel az egyenruházatukra és zászlóikra. Megpróbáljuk érzékeltetni azt a társadalmi hátteret, azt az erkölcsös igényességet, amely ezeket a tárgyakat létrehozta. Végezetül részletesen ismertetjük a múzeum gondozásában levő 6 polgárőrségi zászlót, restaurálásukkal egyetemben. A polgárság fellendülése A 18.-19. század fordulójára Szeged kezdte kiheverni a török elnyomás alatt elszenvedett keserves időket és II. József uralkodása alatt már pezsgő élet folyt a Tisza-parti városban. A város rohamos fejlődésnek indult, melyet elősegített, hogy Szeged három vármegye igazgatási központja lett, és itt működött a császári törvényszék is. A várost tudós hazafiak kormányozták, jól képzett mesteremberek végezték művészi fokon szakmájukat. Az anyagi jólét, a nemzeti szellem, új létesítmények egész sorát eredményezte. Ekkor épült a városháza, továbbá: gimnáziumot, kórházat, utakat, hidakat építettek. Felújították a Dömötör templomot, nyomda, színház működött a városban. Az 1799-ben megnyitott rajziskolából művészek, jó képességű mesterek egész sora került ki, akik alkotásaikkal gazdagították Szeged városát és vitték jó hírét szerte a világba. 1 Híven idézi a korszellemet Farkas András, akinek önfeláldozásra buzdító soraival gyakran találkozunk ebben az időben. Méltán nevezhetjük őt a szegedi polgárőrség dalnokának. 1 REIZNER János: Szeged története. 3. kötet.