A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)
vatásban megmaradnia, akkor sem támaszt igényeket az Irgalomházzal szemben. (Ugyanott) 1948. jún. 17-én Flögl nővér újabb kísérletet tett a püspöknél, hogy megszerezze engedélyét az egyházi közösség létrehozására. Levelében elmondja, hogy már 8 jelölt van körülötte, de „néhány még nem futott be". Közli a püspökkel azt is, hogy tulajdonképpen nem is vizitációs zárdát, hanem Engesztelő Kongregációt szeretnének alkotni: Victimae sanctissime Cordis Jesu et Mariae. Hogy Szalézi Szent Ferenc konstitúciói szerint szeretnének élni, és meg akarják tartani a maga teljességében a vizitáció szemlélődő, visszavonult jeüegét, csendjét, szelídséget és alázatosságát. Eltérés csak a következőkben lenne: „a. Negyedik fogadalom, minden áldozatra váüalkozni a papokért és bűnösökért. b. Zsolozsma helyett a rózsafüzért énekelni Szalézi Szent Ferenc dallama szerint, egyenlőre a zsolozsma ima napszakai szerint, később, ha a nővérek száma megengedi, éjjel-nappal." Külső foglalkozásuk a „legkisebbek" - idióták, aggok, szegények stb. - gondozása lenne. P. Hunya Dánielt szándékoztak megkérni lelki irányításra. (Ugyanott) Hamvas püspök most már halaszthatatlanul szükségesnek érezte, hogy alaposan utánanézzen Flögl nővér eddigi tevékenységének. 1948. szept. 11-én fölszólította részletes életrajz megírására, és arra utasította, hogy életrajzában térjen ki arra, mely zárdában volt noviciátus, müyen tisztségeket viselt, miért hagyta el legutóbbi helyét, mely rendnek, mely szabályai szerint és müyen néven óhajt noviciátust létesíteni. (Ugyanott) A püspök utasítására Flögl nővér okt. 5-én megírta a részletes életrajzot, és ebben ismételten megfogalmazta rendalapítási terveit: „Mivel itt Szegeden vizitációt alapítani nem tudok, a körém csoportosuló jelölteket megtéveszteni, vagy cserbenhagyni sem akarom, azt kérem engedje meg, hogy Viktima nővérek néven mint egyszerű szerzetes társulat együtt maradhassunk, Szent Ágoston szabályai és Szalézi Szent Ferenc konstitúciói szerint élve. Zsolozsma helyett rózsafüzért éneklő, engesztelő (Fatima) kicsiny, visszavonult, szemlélődő, belső szigoron alapuló, karitatív munkát végző, modern vizitáció eszménye lebeg előttünk. Az első hat jelölt 1949. jan. 2-án (Jézus neve napján) vagy jan. 29-én Szalézi Szent Ferenc halála napján kapná meg a beöltözést." Hamvas püspököt nem nyugtatta meg teljesen Flögl nővér levele, ezért 1948. okt. 14-én két - azonos tartalmú - levelet ír, és az egyiket Varga Mária Augusztina vizitációs nővérnek, a polgárdi rendház főnökének, a másikat pedig Aradi Ignác polgárdi apát> plébánosnak küldi el. „Flögl Margit Teréz vizitációs nővér itt él Szegeden, és engedélyemmel az Irgalomházat vezeti, melyben nyomorék gyerekeket ápolnak. A vezetést nagy hozzáértéssel, szeretettel és buzgósággal intézi, jámborsága és egyéni magatartása eüen nincs kifogás. Megmutatta a polgárdi apátplébános bizonyítványát, mely szerint a székesfehérvári püspök úr extraclaustrációs engedélyt adott neki míg Modenába vissza nem térhet. Most jelölteket szeretne maga köré gyűjteni akiket karitatív munkára nevel, és akik közösségben élnek, mielőtt hozzájárulnék, információt kérek." (Ugyanott)