A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

PÁL József: A szegedi Boromei Szent Károly irgalomház története (1929-1951)

Arra való tekintettel, hogy tudtommal ez az intézet, mint ilyen egyedülálló az or­szágban, és az igazgató a felmerülő költségek legnagyobb részét maga hajlandó viselni, a kért segély megadását javasolom." Szeged, 1937. december hó 18-án" (Ugyanott) Sajnos arra már nincsenek adataink, hogy a belügyminiszter végül is mennyi pénzt küldött, de a munkálatok az 1938-as év folyamán teljes erővel folytak. Az intézet megnyitását 1939. júl. 15-re tervezték. Az építkezés még nem fejeződött be teljesen, amikor július elején már megkezdődött a gyerekek kiköltözése. (Lásd: PL 1805/940) A teljes kiköltözés július közepére ugyan befejeződött, de az épület felszente­lését csak jóval később, 1940. jún. 18-án végezte el Glattfelder püspök. (Délmagyar­ország 1940. jún. 15) A gedói intézet nem egyetlen épületből áüt, hanem öt épületrészt foglalt magában. Ezeket a Szegedi Új Nemzedék tudósítója nyomán tárjuk az olvasó elé. „A gedói vülamos végáüomásától (Ma a 4-es vülamosnak a József Attüa sugárúton lévő utolsó előtti megáüója - P.J.) balra a réten áthaladva, egy jó ötperces utat megté­ve, befordulunk, s elénk tűnik a kellemes benyomást keltő főépület, a gondozást végző Szatmári Irgalmas Nővérek lakása. (Ez ma a Trencséni u. 15. sz. alatt található - P.J.) Ebben az épületben jobbról, a folyosón haladva, foglal helyet a tágas kápolna, vele szemben a sekrestye ületve a kis vendégszoba, majd beljebb a nővérek ebédlője, szobái sorakoznak. Az udvar felé lévő részen kis kiugrás, pihenőhelyül szolgál... Beljebb haladva, az első főépületHSzárny áteüenében húzódik a régi épület, jelenleg a cselédség otthona; a gazdasági eszközök helye. Ez előtt látunk három épülettömböt és „L" alakban egy negyediket. Mindegyik ház új építkezés, vülaszerúen elhelyezkedve, egymással kényelmes összeköttetéssel. A balról elterülő csinos kiállítású épületben a fekvő kis betegeket találjuk; itt van há­lótermük, ahová az előcsarnokból jutnak be, mellette ebédlőjük, fürdőjük. A II. számú épületben a fennjáró fiúk otthonát láthatjuk. Tágas hely, nagy nappali­val, kis és nagy hálóval, elkülönítővel s egy bőséges terjedelmű, modernül berendezett fürdőhelyiséggel, sok zuhany, kád és lábfürdő áll a betegek rendelkezésére. A III. számú épület a fekvő nagyobb fiúk lakása, megfelelő berendezéssel. Az „L" alakban épített nagyobb ház pedig a leányok otthona. (A korábbi intézettel eüentétben, itt tehát már lányok is voltak - P.J.) Itt 40 leány elhelyezése lehetséges; egymás meüett sorakoznak a nappali, a hálótermek (két kisebb háló) és az orvosi rende­lő, fürdő. Az egyes épületeket tetőzet köti össze, jó időben itt játszanak, énekelnek. Az egész épületcsoportot körülveszi egy négy és fél holdas kert, melyből kiszakított részt képez a gazdasági udvar, mellette a kertész lakásával. A baloldalon fekvő épület előtt lesz a fiúk játszótere, homokkal beágyazva; mögötte a nyári fürdőzésre alkalmas medence. Jobbról a leányok játszóterét fogjuk találni." (Szegedi Új Nemzedék 1939. jún. 29) Az épületkomplexus nagy hiányossága volt, hogy nem rendelkezett mosóhelyiséggel, így a szennyes ruhákat a Polgár utcai volt otthonba száüították, és a mosást ott végezték. A Polgár utcai volt Irgalomház épületébe egyébként 1939 decemberében a Szociális Testvérek Társasága elnevezésű szerzetesnővérek költöztek, akik ugyan már évekkel

Next

/
Thumbnails
Contents