A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

JOBBÁNÉ SZABÓ Enikő: Adalékok a Szeged és Szeged környéki olvasókörökhöz (1867-1944). A körökről a könyvtár-alapítások tükrében

Emellett a monográfiákat is megnéztem. A térképen (2. sz. melléklet) bejelölt helyeken találtam némi nyomot arra, hogy léteztek körök, egyletek, ahol könyvtárként működő helység, egyesület volt: Algyő, Kistelek, Mórahalom, Ottömös, Sándorfalva, Tápé. Alapszabályok Az olvasókörök, népkörök alapszabályban kellett, hogy lefektessék alakulásukat, amelyet a belügyminiszternek címzett levélben terjesztettek fel. Az 1394/1873. sz. magyar királyi belügyminiszteri körrendeletben kifejtették ezeknek a köröknek, csoportoknak a veszélyességét is. Éppen ezért fontos volt, hogy az alakulás célját vigyázva határozzák meg, mert ha nem megfelelően tették, sokszor évekig is eltarthatott a levelezés, mire az engedélyt megadták. Erre példaként találtam a Magyar Nevelők Egyesületének Alapszabályának - első körben - el nem fogadó miniszteri levelében, amelyet a 3. sz. meüékletbe tettem. A Kisteleki Népkör alapszabályában arra találtam példát, hogy voltak körök, amelyek a törvényt figyelmen kívül hagyva - főleg azért, mert hosszadalmas volt annak megszerzése - működtek. „A Kisteleki Népkör nem egyéb, mint az 1881. évtől 1901. év március 3-ig alapszabályok nélkül működő és éveken keresztül közönséges szokás szerint Kisteleki Népkörnek nevezett közművelődési egyesület szigorúan vett folytatása, csak hogy most alapszabályokkal. Ennek alapján az összes régi tagok közmegegyezése és kívánsága szerint tulajdonába kezeli és bírja az eddigi úgynevezett kisteleki Népkör pénzbeli vagyonát, könyvtárát és köri berendezéseit." A rendeletek szabályozták az alakulás mikéntjét és formáját. Konkrétan meghatározták, mit keü tartalmaznia az alapszabálynak. Ezért szinte sematikusan készültek a legtöbb esetben az egyletek, körök szabályai. Példaként szolgáljon a Szegedi Polgári Dalárda Alapszabályából egy részlet, amely hasonlóan épült fel, mint a többi. 1875-től a belügyminiszter lehetővé tette az alakulni kívánó egyleteknek, hogy amennyiben 40 napon belől a beterjesztett egyesületi alapszabályra észrevétel nem érkezik, akkor ideiglenesen megkezdhetik működésüket. Azonban minden esetben a miniszteri láttamozás jeüemezte a működés teljes biztonságát. Az alapszabály adatai : név, működési hely, pecsét, célja, szervezeti felépítése, a könyvtár használati feltételei, intézkedések a kör esetleges feloszlatására, a belügyminiszteri jóváhagyás szövege. A tagságra vonatkozóan: a felvétel feltételei, tagdíj, szervezeti felépítés, a kör megnevezése, kizárás, tagdíj. Példaként nézzük meg egy alapszabály teljes szövegét: Az Algyői első olvasó és önképző népkör alapszabályai; I. szakasz: Cím és Székhely II. szakasz: Az olvasó és önképző népkör célja III. szakasz: Az olvasó és önképző népkör hatásköre IV. szakasz: a, Az olvasó és önképző népkör tagjai b, a tagok jogai c, a tagok kötelességei 17 Népművelési értesítő 1963. 3-4. 195. o. 18 TÓTH István: Művelődéstörténet (1869-től 1948-ig). In: Kistelek története: a kezdetektől 1970-ig szerk. BLAZOVICH László 560. p.