A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
FÁRI Irén: Szegedi betyárfényképek
írással a fotó alá, hét esetben németül. Rózsa Sándor egyik fotója - kalapos, subás Lojanek János nagyváradi fényképész cégjelzéses kartonján látható. A többi portré hátoldalára a Szamosújvári Örmény Kath. Egyház Gazdasági Hivatala 1940. feliratú pecsét került (kivétel a Lojanek cégjelzéses Rózsa portré). Azt a vélekedést, hogy a szegedi várból a szamosújvári fegyházba került elítéltek fényképeit őrzi a Történelmi Fotótár, cáfolja az a tény, hogy a kecskeméti banda tagjai (Bajdor, Tükör Gubicza, 19 Habran) az ülavai börtön lakói voltak, és ott töltött el húsz évet Rózsa együt embere, Csonka Ferenc is. Kiskunfélegyházán a Kiskun Múzeum őrzi az Országos Börtönügyi Múzeum anyagának egy részét. Valószínűleg a teljes Letzter sorozatot begyűjtötték, ma az eredeti, nyomdai úton feliratozott betyárportrékból 12 db van meg, ebből 7 db német szövegű. Az elítéltek nagyméretű arcképeit tartalmazó gyűjteményben (kiállítás lebontott anyaga) 28 egykori szegedi rab fotójára ismertünk rá, melyeket Letzter képeiből nagyítottak ki. Az eredeti sorozat fotóival együtt 36 betyár fényképét őrzi a Kiskun Múzeum. A kiskunhalasi Thorma János Múzeumban található betyárképek közül 13 db- ot az Országos Börtönügyi Múzeum kiállítási képeiről repróztak az 1950-es években. A halasi térségből származó, vagy ott is ténykedő betyárok képeit gyűjtötték össze. A legteljesebb sorozattal a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára rendelkezik, amelyet egy barna színű, kapcsos albumban őriznek. A Letzter cégjelzéses kartonon (23 db német feliratú) a 42 betyár portréja között ott van Rózsa Sándor subás, kalapos képe, amely megtalálható a Történelmi Fotótár gyűjteményében Lojanek János nagyváradi fényképész cégjelzéses kartonján is. A sorozat egyetlen női portréja Rózsa Sándor édesanyját ábrázolja. Az édesanya személyazonossága meüett szól az, hogy az Embertani Tár fotója alá kézzel németül ezt odaírták - Letzter L. 1873. szövegre, ül. egy Szegeden kiadott ponyvaregényben ezt a fotót közölték. Az Embertani Tár és a szegedi múzeum fotói vélhetően kiadják a teljes sorozatot, mely 45 képből állhatott Rózsa édesanyjával együtt. A szegedi sorozatból hiányzik Rózsa Sándor (ez lehetett a 2. számú fénykép), Keserű Rebek István, Megyeri Ferenc, Ördög János. Rózsa Sándor 1869 januárjában került Ráday csapdájába, a szegedi várbörtönbe. Bár a szegedi sorozatból hiányzik, valószínűtlen, hogy a vár legnevesebb rabjáról ne készült volna fotó. Az 1. sorszámot az édesanyja fényképe kapta, a 3-8. sorszám alatt a szegedi banda tagjai láthatók, Rózsa Sándor legközvetlenebb emberei (Veszelka, Rózsa, Tombácz, Csonka) és Szeged környékének legnagyobb orgazdája (Schwab Herman). A másik monstre per szereplői, a kecskeméti banda tagjai következnek a sorban (Bajdor, Tükör Gubicza, Borbély, Habran, Szép Menykő). Rózsa Sándor, 14 a vezér, már életében legendává vált, ponyvaregények 15 foglalkoztak vélt és valós cselekedeteivel. Móricz Zsigmond róla szóló regényéből halálának századik évfordulójára Tv füm készült, sírját - valószínűleg egyetlenként a betyárok közül - folyamatosan gondozzák a szamosújvári rabtemetőben. A jelenleg látható síremléket 12 RUSZn R. J. 1899. 150-168. 13 Lojanek cégjelzésével Szamosújváron készült fotóként közli BÉKÉS 1966. 240. 14 Rózsa Sándor Szeged 1913. júl. 16. - Szamosújvár 1878. nov. 22. 15 BÉKÉS 1966.
