A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora (1880-1896). Első rész: Szeged

73 kr-ját. Az üzletet ekkor már jobbára felesége vezette, aki Lauscher Lipót 1881 március 30-án bekövetkezett halála

87 után „Lauscher özv. " cég alatt működött tovább. Fényképészete: A Letzter és Lauscher jelzéssel forgalomba hozott árvízfényképekhez hasonlóan Lauschernek tulajdonítható a körtöltésről készült sorozat is (7-13.). Ezek a fölvételek nem sokkal az árvíz után készülhettek. A megörökített öthalmi földhordáskor előkerült régészeti leletek egy részét már az 1880-as Archeológiai Értesítő közli. Feltehető, hogy ezért a hat darabos sorozatért fizették ki 1880 október 12-én azt a 111 frt-ot, melyet a város részére készített fényképekért utaltak ki számára

88 Lauscher Lipót nevével jelzettek a szegedi várat megörökítő fényképek (14-22.). Kovács János indítványozta 1881 január 2-án „a várnak minden oldalról s esetleg a városháza tornyából madártávlatüag is lefényképezését, mielőtt leromboltatnék". 1881 január 17-én a „váracs négy oldalról ... a széképületei toronyból" lett lefényképezve. A küenc fölvétel mindegyikéről négy másolat készült. „Egy példány a kir. biztosé, egy az építészeti hivatalon keresztül az országos műemlékek bizottságának Budapestre, két példány megőrzésre a levéltárba helyezendő".

89 A műemlékek bizottságához fölterjesztett példány magyarázó szövegét Reizner János főjegyző készítette el.

90 A fényképekért járó 112 frt 50 kr-t már csak Lauscher özvegyének fizethették ki áprüis 28-án. Lauscher Lipót érdemei tagadhatatlanok, írja róla búcsúzóul a Szegedi Híradó. „A boldogult a fényképészetnek élt s ezt nálunk a fővárosival egy níveaura s magas virágzásra emelte. " Műterme: Az árvíz után pár hónappal Lauscher már közzéteszi, hogy „fénykép-műterme a régi helyén, a Hoffer-ház udvari épületében újra megnyüt" a föreáltanoda mellett.

91 Műteremben készült fölvételét ebből az időből is keveset ismerünk, mindössze öt darabot. Ezekből is csak egy enged betekintést a műterembe. Festői háttér előtt viszontlátjuk „kisebb élére áhított négyzetekből" álló szőnyegét és hatszögű posztamensét. Eddigiekben is egyszerűnek ítélt berendezéséből a háttér és a bojtos könyöklőszék az újabb. Kirakat: Erről semmit sem tudunk. Cégjelzés: A Lauscher L. cég egyetlen versóján a régi 1875-ös érem mellett ott van az 1879-es székesfehérvári ezüst érem (27. kép). A versót alig észrevehető rajzi eltéréssel, és a metsző „Eisenschiml Wachtl Wien" föltüntetésével is ismerjük (2.). Hagyományos vaj szín kartonra barnával nyomtatták, a régi figyelmeztetéssel: „Utánna rendelni évek mülva is lehet" (1-2, 6.). Vastag, lekerekített sarkú, rézsútos szélű fekete kartonjainak hátlapja verso nélküli. Fényképei: A hagyományos és vastag kartonok előlapja egy kivéteüel (2.) fekete alapon arany nyomású. A kép alatt balra: „LAUSCHER L." jobbra „SZEGEDEN", vagy balra „Lauscher L.", jobbra „SZEGEDEN" (3-6.) a fölirat. Egyik kabinet képe „Felső rakpart az épülő színházzal és Stefánia-térrel. " címet viseli (6.). Ez a tiszaparti sétány, a színház és a palotasor legkorábbi fényképe, amikor a fák még nem takarták a park 86 Tanácsi mutató 2772/1880. 87 SZH 1881. ápr. 2. 88 Tanácsi mutató 20491/1880. és Fári I., Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban MFMÉ 1992. 217. 89 SZH 1881. máj. 3. és Tanácsi iratok 6530/1881. 90 SZN 1881. dec. 24. 91 SZH 1879. júl. 9.