A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora (1880-1896). Első rész: Szeged

Lipótnét hazugsággal vádolta. „Egész Szeged tudja, hogy azon czég alapítója én voltam, és hogy a Letzter név az én nevem. Társam csak a boldogult Lauscher volt ... mostantól kezdve személyem nem vesz részt a korábbi Letzter féle üzletben, hanem ott özv. Lauscherné dolgoztat egy segéddel." Ugy látszik a vita evvel nem zárult le, mert a következő év nyarán a Letzter és Társa cég még egy utolsó „figyelmeztetést" ad közre, melyben már úgy fogalmaz, hogy „Letzter Lázár úr ... üzletünkkel semmiféle viszonyban nincs és köztünk csupán név rokonság van." Letzter Lázár a viszony megromlását panaszolja a királyhoz írt levélében és rokonai intrikájával indokolja azt. (A valamikori kapcsolatra rávüágít, hogy gyermekei születésekor komája, 1871-ben Goldfinger Ignácz, 1874-ben Lauscher Lipót volt,

74 a komák feleségei pedig Letzter vezetéknevűek.) Lehetetlen anyagi helyzetére való tekintettel a levélben kölcsönért könyörög. 1884-ben már csak árverés és végrehajtás kapcsán hallunk róla.

75 Fényképészete: A királyhoz írt levelében hivatkozik arra, hogy 1864-ben a „bruki láger" meüett alkalma volt a királyt és kíséretét lefényképezni. 1869-79 közötti tevékenységét a Letzter L. cégben ismerjük. Szegedre való visszatérésekor 1882 novemberétől fényképészetét de. 9-től du. 4-ig tartja nyitva. Itt „egyes fényképek, családok, csoportozatok ... legkisebb alaktól a legnagyobbig művészi kivitelben, a legújabb mód 7fí szerint méltányos árszabás meüett" készülnek. Decemberben megbízást kapott a főkapitánytól Szeged látképének elkészítésére.

77 A főkapitány ugyanis tudni akarta, alkalmas-e a színház teteje „tűzjelző áüomás" létesítésére. Ezért Letzter Lázár a felvételeket a színház zsinórpadlásának tetejéről, „mint a város egyik legmagasabb pontjáról" készítette. E látképek minőségéről kétszer is olvashatunk. Már december 30-án közlik „Az egész látkép 7 részletből áll, melyek többé-kevésbé mondhatók sikerültnek. Leginkább sikerültek a felső részek fényképei, míg ellenben az alsóbb részek, nevezetesen: a reáliskola környéke és alsóváros a vashíddal együtt, nagyon homályosak, mi a kedvezőtlen időjárás következménye. A látkép ezen kevésbé sikerült részeinek újbóli fölvételét a tavaszra halasztották".

78 A második híradásból kitűnik, hogy a felvételek megismétlése elmaradt, bár a „ködös téli napokban ... a fényképek minősége csöppet sem sikerült". (A lényeg azonban eldőlt, a színház teteje alkalmas tűzjelző elhelyezésére.) „Hét darab üyen látképet készített a nevezett fényképész 100 és egynéhány forintért". Csak újságból tudjuk, hogy készített felvételeket a színház szobrairól, melyeket keretbe téve emléktárgyként akart forgalmazni.

80 Ugyanitt szó van arról is, hogy a város egyes részeiről is készített felvételeket. Megítélésünk szerint négy darabot sorolhatunk ide, hármat azért mert látképeivel egy sorozatot képeznek (13-15.), a negyedik (16.), melynek csak reprodukcióját ismerjük valószínűleg gyenge minősége miatt nem kerül72 SZH 1883. júl. 25, 29. szept. 16, 19, 26, 30. okt. 3, 7, 12-14, 16-17, 20, 21. 73 Tanácsi iratok 15048/1883. 74 Izraelita születési anyakönyv 1874. 32. sz. 75 Tanácsi jegyzőkönyvek mutatója 5751, 8578, 9964/1884. 76 SZH 1882. nov. 7, 30. SZN 1882. nov. 24, 26, 28, 30. dec. 3, 7, 10, 13, 16-17, 24, 29. 77 SZH 1882. dec. 28. 78 SZN 1882. dec. 30. 79 SZN 1883. máj. 17. lásd még Tanácsi mutató 9534/1883. 80 SZH 1883. szept. 16. SZN 1883. szept. 21.