A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

T. KNOTIK Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora (1880-1896). Első rész: Szeged

egy-egy díszpéldány van megörökítve a fényképen a mostani mundérban. Egymás mellett a nagycsontú, impozáns portás, a rendőrőrmester, lovasrendőrkáplár, gyalogosrendőr káplár, a főispán, polgármester és főkapitány nyalka buszárjai, a lovas és gyalog közrendőr, hivatalszolga és itt feszít a parádéskocsis, a tűzoltó, a vámőr a on kocsipiszkáló spádéval. Feltehetően erre az időszakra (1890-96 közé) tehető azoknak a nagyméretű fényképeknek a készítése, melyek Beck Pistát és barátait örökítették meg (7-9.). Idetartoznak a finomvonalú sarokrajzokkal díszes, nyomtatott keretelésű kartonra ragasztott iskolai csoportképek és az újszegedi rózsaparkról készült felvétel is (10-14, ). Műterme: A Gévay műterem a Horváth Mihály u. 7. szám alatt a Rieger házban volt. Ez Szeged legrégibb fényképész műterme, ahol a közvetlen előd Rechnitzer János 1886-88-ig működött. Gévay Béla 1890-ben Farkas nevű üzlettársával a „festészeti és fényképészeti" műtermet újonnan fölszerelte. Később, 1894 nyarán úgy hírlik, hogy a régi műtermet tulajdonosa Rieger Mihály szándékozik átalakíttatni. Gévay műtermének belső tere és berendezése több képén is elénk tárul. Egyik meghatározója a teret jól érzékeltető széles deszkájú padlózat, melyre valószínűleg ráfestették a geometrikus mintázatot. Háttérül hegyes sziklás tó, lombos fákkal, olykor pálmákkal gazdagított festett táj szolgál (1, 3-5, 8-9.). Egy-két jeüegzetes bútordarab is föltűnik. Kirakat: Nem tudunk róla. Cégjelzés: Ismerjük olyan versóját, melyen a „Gevay" név átlósan van elhelyezve a fehér vagy fekete, hagyományos vagy vastag kartonon, előlapján a „Gévay BUDAPESTRŐL" fölirat szerepel. Ezek eleinte bárhol készülhettek. Egy szegedi versóját ismerjük (a.), melyen másodlagosan ugyan, de kecskeméti műterme is föl van tüntetve (11. kép). A cégjelzés vajszín kartonon arany nyomással készült, metszője: „EISENSCHIML WACHTL WIEN". Fényképei: Különböző méretekben árulta őket, látogatójegy (1-2.) formától az egészen extra méretűig (5.). Bemutatott versójához vajszín alapon arany nyomású előlap járul. Egy kivételével (1.) lekerekített sarkú, vastag kartont használt, melynek rézsútos szélét aranyozták. A képek alatt a vonal keretben balra „GÉVAY", jobbra „SZEGED - KECSKEMÉT. " a jelzés (XI.). Nagyméretű fényképeit (kb. 24*29 cm) általában díszes sarokkiképzésű, arannyal nyomott keretelésbe ragasztotta. A keretelés alatt balra „GÉVAY BÉLA", jobbra „SZEGED. " szerepel. Kétféle rajzú keretelést több betűtípussal alkalmazott (8, 10-14, ). Az 1890-ben hirdetett „impozáns" olajfestésű fényképeiből Beck Pista magyaros ruhába öltözött alakját ismerjük. A 41*27.5 cm-es nagyságú fényképen tudomásunk szerint a Tóth Molnár Ferenccel terveztetett, díszes öltözet színeiben is gyönyörködhetünk, lemérve Gévay festői készségét. 1. Kislány képmása, álló, egész (12. kép), XI. cégj. a. (MFM 82.177.69) T.13937 2. Férfi képmás, mell, XI. cégj. a. (MFM 81.24.20) 35789 3. Kettős férfi képmás, álló-ülő, egész (kabi- XI. cégj. a. (MFM 81.82.2) 31385 net), 37 Közölve: KOVÁCS J.: Szeged és népe. Szeged, 1901. 92. és JALSOVSZKY K. -TOMSICS E.: A tegnap világa. Bp. 1992. 210-11. 38 SZN és SZH 1894. jún. 10.