A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

MARJANUCZ László: Szeged társadalma és népességfejlődése a 18-19. században

met elem közel megháromszorozódásával magyarázható. De a magyar etnikumhoz kapcsolható vallásbeliek és a magukat magyar nemzetiségűnek valló lakosok közötti különbség abból adódott, hogy a bevándorolt zsidók többsége 1890-ben már Mózes-vallású magyarnak vallotta magát. Nyolcvan év konfesszionális viszonyainak változása megerősít bennünket abban, hogy a hitfelekezeti-szerkezet módosulásai jelentős társadalmi átrétegződésre is utalnak. A hagyományos, „civitas"-beli vallások közül a római katolikus és a görögkeleti rítus hosszabb távú visszaszorulása, illetve stagnálása figyelheteő meg, amennyiben az induló 96 %-os katolikus részarány 1910-re közel 10 %-kal csökkent, míg a görögkeleti ugyanezt az értéket (1,14 %) száz éves visszaesés után újra 1910-ben haladta meg. Kétségtelen, hogy a legdinamikusabb proporcionális növekedés a reformátusokat és a zsidókat jellemezte. Figyelemre méltó, hogy az 1800-as keresztelői adatok és az 1839-es schematizmus Felső- és Alsóvárost vallásilag homogén régiónak mutatta, ahol sem zsidók, sem görögkeletiek nem éltek, azaz utóbbiak Felsővároson elenyésző számban. Alsóváros csorbítatlan katolikus jellege összefüggött a török hódoltság egymásrautaltságának máig ható élményével, a vallási különbségtudatot fenntartó kolostor és templom kontinuitív működésével. De nem hanyagolható el a társadalmi momentum sem, hogy ti. csak egységes gazdálkodási rendben élő őstermelő közösségként, s ennélfogva megbízható adózóként számíthattak a megszállók vallási toleranciájára. Rókus ugyan később települt, s a polgárosodás velejárójaként idővel több vallás hívei is megtelepültek, de városrész-nevei (Názáret, Jerikó, Róma, Kálvária) mutatják, hogy az első betelepülők Szeged legnagyobb hitfelekezetéhez tartoztak.

68 Vallásilag vegyes területnek számított a Palánk és Rókus, de a polgári korszakban valamennyi városrész vegyes hitfelekezetűvé vált. Ezt bizonyítja a következő táblázatunk: R.kat. fő G.kat. fő G.kel. fő Ág.h.ev. fő Ref. fő Unit. fő Zsidó fő 1858 évi Felsőv. 10182 2 39 25 26 95 Alsóv. 9331 3 1 1 6 66 Palánk 9735 2 213 49 61 1830 Rókus 7300 64 35 98 620 1870 évi: Felsőv. 10575 51 48 62 81 Alsóv. 9828 16 10 41 58 Palánk 11797 325 136 195 2768 Rókus 7300 64 35 98 620 68 BÁLINT Sándor: Szegedi Szótár. II. Budapest, 1957. 370. p.