A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TÓTH Ferenc: Névay Lajos alkotmányos küzdelme 1905-1906-ban

rabontok, jó éjszakát címmel jelent meg a vezércikk, amelyben a felelős szerkesztő annak adott hangot: „Szomorú való, hogy az ország egyetlen vármegyéjében se garázdálkodott ennyire az önkény, mint éppen minálunk." Návay Tamás főispán székfoglaló beszédében hitet tett a törvényesség betartása mellett: „Ünnepélyes ígéretet teszem megyénk közönségének, hogy első perctől fogva azon egy célt tűzöm ki magam elé, hogy az ellenőrzésem alatt álló közigazgatásban állandóan megvalósítva lássam azon minden igazán jó közigazgatás fő kellékét, hogy ugyanis minden ügy elintézésénél csakis a fennáüo törvények és rendelkezések szigorú betartása szolgáljon irányadóul és egyszer s mindenkorra ki legyen küszöbölve a közigazgatás köréből a személyes, politikai vagy bármi más irányú meüéktekintetek érvényesülése. Tudom én azt is és tudja mindenki, hogy a főispáni áüás politikai feladatokkal is jár, azonban ténykedésem ezen részét állandóan és szigorúan el fogom választani közigazgatási teendőimtől ..."

19 Ugyanezen a közgyűlésen Návay Lajos visszatekintett az alkotmányos küzdelemre, amelyből „Csanád vármegyére az oroszlánrész jutott, alig volt törvényhatóság, mely annyira érezte volna az abszolutizmus romboló hatását." Hálatelt szívvel emlékezett meg a megye tisztikaráról. „Soha tisztikar érdemesebbé nem tette magát bizalomra. KiáUotta a tűzpróbát. Hű maradt esküjéhez, megfelelt a törvényhatóság parancsának, s ők maguk megelégedéssel láthatják, hogy magatartásukért az egész nemzet tiszteli őket." Az abszolutizmust kiszolgáló tisztviselőkkel szemben „engem nem vezérel a bosszú, azonban azt hiszem, hogy köztünk s ezek az alakok között örökre szétszakadt a kapcsolat, mert azok, akik kezet emeltek az alkotmány szentsége s a törvényhatóság autonómiája eüen, elveszítették a jogot, hogy az alkotmányosság tiszta zászlaja köré csoportosulhassanak."

20 A darabont-kormány pünkösdi királyságának kárvallottjai lettek a szociáldemokraták is, akik az általános választójog reményében szövetségesei lettek Kristóffy József politikájának. Návay Lajos nem elégedett meg helyüeg a tapasztalatok levonásával, a lefolyt küzdelem megszívlelendő tanulságairól két terjedelmes föliratot intézett a képviselőházhoz, melyekben a közszabadságot fenyegető veszélyekre alkotmányos biztosítékok kiépítését szorgalmazta. Fölhívta a figyelmet, hogy a megyék látszat-önkormányzattal rendelkeznek, mégis a bennük lévő intézményes erőnél fogva képesek voltak alkotmányvédő hivatásukat teljesíteni. Fölszínre került a törvényhatóságok működési módját, jogkörét és kötelességét tartalmazó törvény hiányossága. „A lefolyt alkotmányválságban az abszolút kormány egyik fő ereje azon királyi jog gyakorlásában rejlett, hogy a parlament folytonosan elnapoltatott, s így meggátoltatott abban, hogy akár nyütan bizalmatlanságot szavazva azt lemondásra kényszerítse, akár hogy törvénytelen tényeiért azt felelőségre vonhassa." A törvényhatóság a kormány és közte fölmerült vitás kérdésben a képviselőházhoz fordult orvoslásért, de a parlament elnapolásával a törvényhatóságok a kormány kényének ki voltak szolgáltatva. Az abszolutisztikus kormány a törvény hézagot a maga javára használta ki. Javasolta, hogy az inparlamentáris kormánnyal szemben a törvény a törvényhatóság akaratát tegye hatályossá. 19 CSML CSM 1906. k.gy. 132. 20 CSML CSM 1906. k.gy 120.