A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TÓTH Ferenc: Névay Lajos alkotmányos küzdelme 1905-1906-ban

vagyok, velem közvetlenül rendelkezni jogosítva nincsen... Ez alapon tehát főispán úrnak hatáskör hiányában hozzám intézett rendeleteit és számos felhívásait elsősorban a leghatározottabban visszautasítom." Cseresnyés január 20-án mozdította el a polgármestert hivatalából, aki kimondok tan hazafias magatartásának áldozata. A városi képviselőtestület a főispán rendeletét semmisnek tartotta, s az ellen a közigazgatási bírósághoz panaszt adott be. A főispán tovább folytatta tisztogató akcióit. Január 23-án elmozdította hivatalából dr. Dózsa Sámuel tiszti főügyészt, Tóth József főjegyzőt, Tarnay Ivor első aljegyzőt. Először Tarnay Ivor szobájába lépett be Farkas László kirendelt alispán és kísérete: - Eljöttünk a hivatalt átvenni - mondotta. Tarnay erre megjegyezte: - Nem ismerek se Cseresnyés nevű főispánt, se Farkas alispánt. - azzal leült és végezte dolgát. Farkas László odaszólt a dijnoknak: - Boros úr, hívja be a csendőröket! - néhány pülanat múlva megjelent Raáb Antal csendőrhadnagy, a nyomában hat csendőr. - Felkérem Tarnay Ivor urat - szólalt meg a hadnagy -, szíveskedjék a hivatalát elhagyni, mert kénytelen leszek karhatalmat venni igénybe. Erre határozott utasításom van. - Tarnay ekkor felállott íróasztalától, vette felsőkabátját, kalapját és szó nélkül távozott.

15 A megye parlamentjének február 5-i ülésére rendkívül feszült légkörben került sor. Előző este nagy számú csendőrség szállta meg Makó utcáit. Cseresnyés János a főispáni ebédlőben elhelyezett csendőr különítmény védelme alatt lépett be a tanácskozó terembe. A gyűlés alatt valaki a főispáni szoba ajtaját föltárta, a jelenlévők szeme elé tárult a szuronyt szegező csendőrök sokasága. Cseresnyés főispán vezette le az ülést. Az első napirendi pontot az áüandó választmány határozati javaslatát Návay Lajos olvasta föl: a törvényhatósági bizottság mondja ki, hogy a törvényes rend helyreállításáig a bizottság érdemleges tárgyalásba nem bocsátkozik. Javaslatát 83 szótöbbséggel 20 ellenében elfogadták. Az ülés folyamán a főispán még tíz napirendi javaslatot terjesztett elő, minden esetben Návay Lajos indítványozta, hogy ezen ügyet ez idő szerint nem kívánja a bizottság tárgyalni. Szótöbbségük minden esetben 83:20 arányú volt.

16 A közigazgatási bizottság 7 tagja írásban jelentette be, hogy a megye kipróbált tisztikarának erőszakos elmozdításával egy olyan új tisztikar látja el a hatósági teendőket, amellyel a felelőséget nem vélik megosztani. A közgyűlés berekesztése után a távozó bizottsági tagokat az utcán a nép hazafias dalokat énekelve hangos éljenzéssel fogadta. Erre Jakab csendőrszázados ostromot rendelt el, amit Návay Lajos így írt le: „Egy pülanat alatt a lovasított csendőrök rohamát a gyalog csendőrök szuronyos támadása egészítette ki. A meglepett nép futásban kereste volna menekvését, de az üldözők nem elégedtek meg a megyeház előtti tér megtisztításával, hanem utasításukhoz képest a hazafias polgárok megfenyítésére törekedtek. A menekülő nép elé lovas csendőrök száguldottak, úgy hogy a szuronyok által hajtott nép most már lovasokkal szemben találta magát, és így alkalma nyüott a csendőr kardoknak Cseresnyés és Jakab parancsainak nyomatékosan érvényt szerezni. Néhány súlyosabb és könnyebb sérülés volt az ostromnak eredménye, és a főispáni lakosztályban egybegyűltek tényleg gyönyörködhettek a csendőrség erélyes munkájában. A roha15 Makói Újság 1906. január 25. 16 CSML CSM 1906. február 5-i közgyűlési jegyzőköbyv.