A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TÓTH Ferenc: Névay Lajos alkotmányos küzdelme 1905-1906-ban

b) a vármegye hazafias tisztviselőitől egyrészt bizton elvárja, másrészt azonban leghatározottabban meg is kívánja, hogy a parlamenten kívülálló kormány egyetlen rendeletét sem fogják végrehajtani, ületve végrehajtását előmozdítani... c) a megye bizottsága teljesen belátva és méltányolva a súlyos következményeket, melyek a felsőbb hatalommal való alkotmányhű eüenkezés folytán a tiszti kar létérdekét esetleg fenyegetnék, már most is biztosítja a megye hazafias tisztikarát... hogy tagjai aránylagos hozzájárulásával, de minden tagját egyformán átható áldozatkészséggel a netaláni szükséghez képest tisztviselőit a szenvedett károsodásért telhetően kárpótolni fogja. A törvényhatósági bizottság Návay Lajos elnökletével tizenkéttagú alkotmányvédő bizottságot hozott létre, melynek tagjai: Vertán Etele, Bíró Albert, Návay Tamás, Lonovics Gyula, Dessewffy Béla, Blaskovits Aladár, Purgly Emü, Prokop Gyula, Urbán Péter, Nagy Károly, Mágori Sámuel, dr. Schauer József voltak. Ezzel Návay Lajos kezébe került Csanád megyének a darabont-kormány elleni alkotmányos küzdelmének vezetése. Az alispán kötelességévé tették, hogy törvénytelennek látszó rendelet végrehajtása előtt az állandó bizottság véleményét kérje ki. Csanád megye törvényhatósági bizottsága is kimondta, hogy a meg nem szavazott adóknak nemcsak behajtása, de azok elfogadása is tüos. Tüalom alá esik az önkéntes katonai beáüásoknál való közreműködés is. Az alkotmányvédő bizottság első ülésén, 1905. július 5-én utasította az alispánt, hogy körrendeletben szólítsa fel a járási főszolgabírókat és Makó polgármesterét alkotmányos kötelezettségére. Fejérváry Géza miniszterelnök közben kiadta intő szózatát, amelyben azt próbálta bizonyítani, hogy kormánya törvényes és alkotmányos. A kormány intő szózatára a megye válasza egyértelmű: a kormánnyal szemben él az ellenállás mindazon eszközével, amelyek alkotmányunk és törvényeink szenemében a törvényhatóságokat megilletik. Kristóffy belügyminiszter a közgyűlés határozatát 1905. augusztus 16-án kelt rendeletével megsemmisítette. Ebben az esetben a megyének jogában állt a törvényhozásnál orvoslást keresni, de a belügyminiszter 1905. október 23-án másodszor is megsemmisítette a megye határozatát, és végrehajtásától a vármegyét másodszor is eltütotta, a vármegye alispánját ezen rendeletének azonnali és feltétlen végrehajtására utasította. Rendeletének mikénti foganatosításáról nyolc napon belől jelentést kért. A vármegye alkotmányvédő bizottsága utasította az alispánt és a tisztviselőket, hogy a 365. kgy. számú határozathoz szigorú felelőség terhe meüett feltétlenül ragaszkodjanak. A törvényhatósági bizottság egyhangúan megszavazta az intézkedést. Návay Lajos az általa vezetett alkotmányvédő bizottság szerveit az egész megyében kiépítette. A községekben egy elnökkel és 6-10 taggal létrehozta a nemzeti bizottságokat. A községi bizottságok kebeléből delegált 2-2 tag alkotta a járási bizottságokat. A járási bizottság kebeléből elnököt választott; a járási bizottságoknak havonta kellett ülésezniök. Javaslataikat el kellett juttatniuk az alkotmányvédő bizottságnak, amely a járási bizottságok l-l tagjával kiegészült. Makón kerületi és központi városi bizottságot hozott létre, az utóbbinak egy tagját a megyei központi bizottságba delegálták. „Az 6 Csongrád Megyei Levéltár Csanád megye (Továbbiakban CSML CSM) 1905. 365. kgy. 5110. ikt. 7 Idézi Návay László 1906. 20-22.