A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TÓTH Ferenc: Névay Lajos alkotmányos küzdelme 1905-1906-ban

mány ellenesnek nyilvánítja. Ebből következőleg alkotmány ellenesnek nyilvánítja a kormány hivatalban maradását és további kormányzását is, mint amely tudatosan el­lentétbe helyezkedik a nemzeti akarattal... Mindezek alapján a képviselőház kimondja, hogy a kormány nemcsak súlyos alkotmány sértést követett el a Ház elnapolásának ki­eszközlésével, hanem hogy fennállása és egész kormányzata alkotmány ellenes." 1 A POLITIKAI KÜZDELEM FŐBB SZEREPLŐI A Fejérváry-kormány részéről Csanád megye ellen közvetlen a belügyminiszter, Kristóffy József vezette a politikai küzdelmet. Kristóffy makói születésű volt. Közigazga­tási-politikai pályája Csanád megyéből indult: aljegyző, főjegyző, majd 1896-ban a nagy­laki kerület szabadelvű programmal országgyűlési képviselővé választotta. Mandátu­mát Szatmár megyei főispánsággal cserélte föl. H Szabó Imre újságíró szerint: „Idehaza, szűkebb hazájában mindenkihez kedves és közvetlen volt. Szeretetreméltó és nyájas modoráért szerették, de azért kevesen melegedtek fel vele szemben. Mindig ele­gáns volt. A legválasztékosabb ruhákban járt. Termete elegáns, mozgása könnyed volt. Ahol megjelent, észre kellett venni és beszélni keUett róla." Ferenc Ferdinándnak bi­zalmasa, tanácsadója volt. Közelebbi ismerősei borotvaeszűnek és simulékonynak tar­tották. Felesége Horváth Mihály csanádi püspök polgári házasságából született leánya, Völgyessy Ernesztin volt. A Széü-kormány idején elítélte a nemzetiségekkel szembeni erőszakot, a nemzetiségi törvény őszinte hívének tartották. A politikában bátor és me­rész, de hiú és ambiciózus személyiség. A Fejérváry-kormányban a legfontosabb szere­pet ő játszotta. 2 Dr. Kiss Pál ügyvéd, a Makói Újság felelős szerkesztője a császári hely­tartótanács belügyminiszterének nevezte Kristóffyt és azt javasolta: „Minden idők emlékezetére és okulására mondja ki Makó város egész közönségét képviselő közgyűlé­se, hogy fájdalmas megdöbbenéssel látja a mai körülmények között Kristóffy József­nek, e város szülöttjének üy haza ellenes cselekvésre való készséges vállalkozását, mert e mostani szereplését szégyenletesnek, kárhozatosnak, ártalmasnak és nemzet eüenes­nek tartja. Vele ezek folytán nemcsak minden érzelmi és cselekvési közösséget megta­gad, s vele szemben teljes bizalmatlansággal viseltetik, hanem gondolkodását és érzel­meit, működését és törekvéseit felháborodással és megvetéssel ítéli el, őt a haza és a nemzet eüenségének nyüvánítja." 3 - Návay Lajos is „érdemei" szerint méltatta Kristóffy belügyminisztert. Magatartása eüentétben áll azzal a szellemmel, amely egy­kor Kristóffy urat a megye főjegyzőjévé emelte. Kristóffy nem tudta megérteni, hogy műként lehetséges az, hogy az ő egykori barátai, ismerősei fordulnak vele szemben. Már augusztus havában valószínűnek látszott, hogy Csanád vármegye lesz az első, amely a kormány haragját érezni fogja. 4 Kristóffy belügyminiszternek Csanád megyei helytartója Cseresnyés János lett, akit főispánnak nevezett ki. Cseresnyés mint makói rendőrkapitány durvaságáról, ön­1 Idézi NÁVAY Lajos: Csanádmegye az 1905-1906-ik évi alkotmányos küzdelemben. Makó, 1906. 8. (Továb­biakban Návay Lajos 1906.) 2 Marosvidék 1928. december 25. 3 Makói Levéltár Polgármesteri Hivatal (Továbbiakban ML PH) 1905. 8863, 8874. 4 Návay Lajos 1906. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents