A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
LAKATOS Pál – ORBÁN Imre: Egyházlátogatás a makói Szent István-plébánián (1835-ben és 1859-ben)
A Boldogságos Szűz Mária köszöntésének ünnepén minden úgy történik, mint Szent István első vértanú ünnepén, de délután litánia vagy kompletorium van. Virágvasárnap 64 nincs szentbeszéd az Úr szenvedéstörténete miatt, melyet az énekesek a nagymise alatt gregorián dallam szerint hazai nyelven énekelnek, ugyanis a népnek ez szolgál beszéd gyanánt. Egyébként a barkák megáldása, az énekes mise előtti körmenet a missale szerint megvan, s ez elég sokáig ott tartja a híveket a templomban. Nagyszerdán ebéd után a kántor hazai nyelven elénekli a kóruson Jeremiás próféta siralmait, amely alatt a pap a ministránsokkal együtt lila pluviáléba öltözve a stallumban ül. Miután ez befejeződött az oltár előtt középen a kántorral fölváltva elénekli a „Miserere" zsoltárt, végül pedig az előírt könyörgést. Ezt a következő két napon is megtartják. Nagycsütörtökön harangozás van, a bűnbánók ezen a napon számosan elvégzik a gyónásukat. Ekkor énekes misét tartanak, mely alatt az egész nép az áldozásnál a miséző kezéből veszi az Oltáriszentséget. Az énekes mise után elviszik az Oltáriszentséget a sekrestyével szembeni kápolnába. - Végül a misekönyv előírása szerint történik az oltárfosztás. Nagypénteken 9 órakor kezdődik az előre megszenteltek miséje a passióval, melynek végeztével az Oltáriszentséget úrmutatóban a Fájdalmas-oltárra viszik, amely ettől kezdve a szent sír helyéül szolgál. Ezután szentbeszédet mondanak, és délután két órakor a minden felekezetből való nép nagy tömegével gyászos menetet vezetnek a Kálvária-kápolnához. Itt a szabad ég alatt a pap beszédet mond, és ezután a menet visszatér a templomba, s végül pedig megtartják Jeremiás siralmait. Este 7 órakor viszik vissza az Oltáriszentséget a sírról a sekrestye kápolnájába. Nagyszombaton reggel 6 órakor csendben kihelyezik az úrmutatót a sírra, 8 órakor pedig elkezdődik a tűzszentelés. s ezután próféciák kíséretében a húsvéti gyertyáé és a keresztvízé, mely ha van elegendő új szentelt víz, átkerül pünkösd vigiliájára. Végezetül énekes szentmisét mutatnak be, a missáléban előírt vesperákkal együtt. - Ugyanezen a napon napnyugta felé szokott lenni harangozás az Úr föltámadásának ünneplésére, mely alkalommal a rituálé előírásainak megfelelően elvégzik az elvégzendő dolgokat a sírnál, ünnepélyes körmenetet vezetnek az Oltáriszentséggel a plébánia épülete és a templom körül, mely alatt a pap az Oltáriszentséggel csendben négyszer ad áldást. A körmenet után eléneklik a „Te Deum"-ot, és miután elénekelték a könyörgéseket és a húsvéti antifonákat is, a pap ünnepélyes áldást ad az Oltáriszentséggel, a „Sit nomen Domini" intonálásával. Húsvét ünnepén 65 a reggeli énekes mise után kerül sor a templomban itt és ott kihelyezett húsvéti ételek megáldására. Egyébként az istentiszteletek úgy a reggeli szentmise, mint a délutáni vespera, a következő napon úgy tartatnak, mint azt az Úr születésének ünnepén följegyeztük. Húsvét keddjén úgy, mint Szent János evangélista ünnepén. Szent Márk evangélista ünnepén 66 a reggeli énekes mise után a mindenszentek litániájának magyar nyelvű eléneklésével körmenetet vezetnek a Kálvária téren lévő vetések megáldására, és mindent úgy tartanak, ahogy a Rituáléban van és előíratik. Végezetül a „ Te 63 „Gyümölcsoltó Boldogasszony" március 25. 64 „Virágvasárnap" nagyböjt utolsó, hatodik vasárnapja, mely megnyitja a nagyhetet. 65 „Húsvétvasárnap", a tavaszi napéjegyenlőséget követtö holdtölte utáni vasárnap, mely így március 22. és április 25. közé esik. 66 „Sz. Márk körmenet, s búzaszentelés" áprüis 25.
